Ciklus 16. nap - ET (1. rész)

A mai nap nagy nap volt! Pocaklakóim lettek, akik remélem nagyon szépen megkapaszkodnak és 9 hónapig ki sem költöznek a pocakomból. 

Furcsa érzés ám ez - furcsa, mert semmit nem érzek. Más már a petesejtjeivel is beszélget, én meg még fel sem fogtam, hogy már nem vagyok egyedül....Nem érzem - mert valószínű nem merem érezni. Azért végigénekeltem nekik a délutánt, zenét hallgattam és megmutattam nekik, hogy milyen hamisan tudok énekelni....

3/4 12-re kellett mennünk az intézetbe. Már fél előtt ott voltunk. Leadtam a papírokat, egyeztettük, majd felmehettünk az emeleti Kryo laborba érdeklődni az embriók felől. Sajnos pechünkre a kamera vagy mi elromlott, így a fagyasztott embriókat nem tudták megmutatni, de a hölgy elmondta, hogy 2 kis embriónk, akik a beköltözésre várnak gyönyörű 8 sejtessé osztódtak és már elkezdtek összeolvadni... ne kérdezze senki, mert nem tudom ez mit jelent... De a hölgy mosolya nagyon megnyugtató volt.  Aztán folytatta: 8, szintén szépen fejlődő embriót pedig sikerült fagyasztani... 

Elkezdtem számolni...2 megy a pocimba, 8 fagyasztva.... az nem 9, hanem 10! Rákérdeztem, hogy akkor mégsem 9, hanem 10 termékenyült meg???... Igen! Egy pici behozta a lemaradását és felzárkózott a testvérei mögé. 

Nem lesz energiám ma már befejezni... holnap folytatom délelőtt!

Ciklus 9. nap - Újabb vérvétel és ultrahang

2011. augusztus 12.

Nagyon vártam ezt a pénteket, kíváncsi voltam, hogy ezalatt a pár nap alatt mi játszódott le a szervezetemben, hatottak-e rendesen a hormonok. 

András úgy mint kedden, reggel 7-re odavitt a Kaálihoz és ment is tovább dolgozni. Most is sétáltam egyet mielőtt bementem az intézetbe, csak most a másik irányba. Most reggel már nem én voltam az első, és még több nő gyűlt össze mint kedden. 

Fél 8 után pár perccel elkezdték behívni vérvételre a várakozókat, harmadiknak kerültem sorra. Nyújtottam a bal kezemet, majd kitekertem a fejem. A hölgy még rá is kérdezett, hogy kezdheti-e, annyira nem mertem odanézni. Pikk-pakk végeztünk és volt 2 és fél órám a 10:15-ös ultrahangig. Besétáltam az evezőstelepig, vettem a közelben pékárut és teát, majd leültem egy parkba megreggelizni. Elővettem a laptopot, hallgattam rádiót, de az idő nagyon lassan telt. 9:20-kor indultam vissza a Kaáliba, szépen, komótosan. Először a lenti váróba ültem, gondoltam majd 10-kor felmegyek, miután pisiltem egyet. Ugyanis UH előtt elküldenek pisilni. Gondolom jobban látják így a tüszőket. 10:05-kor aztán fel is mentem, de mivel még sokáig nem kerültem sorra, újból pisiltem egyet.

Mellékesen szeretném megjegyezni, hogy az intézetben a WC példás! Nagyon tiszta - ami persze egy meddőségi központtól valahol elvárt is - mindig van bőven WC papír, törlőkendő, elegendő folyékony szappan, a wc ülőkéjét egy gombnyomásra megtisztítja a rendszer... A wc mellett van fürdőszoba - gyönyörű fürdőszoba - tusfürdővel és 2-3 csomag tisztasági betéttel, ha valakinek szüksége lenne rá. Tisztasági betét amúgy az öltözőben is van!

Szóval visszakanyarodva, olyan 3/4 11 körül kerültem be az ultrahangra. Most egy másik kedves hölgy volt ott, Nagy Annamária, recepciós. Levetkőztem alulról, felfeküdtem a vizsgálóasztalra és már jött is Kőrösi doktor úr. Kérdezte van-e panaszom, a hölgy bediktálta neki a vérvétel hormon eredményeit, amire mondta, hogy nagyon jó, aztán behelyezte a készüléket és számolni kezdett. Mivel képtelen vagyok megjegyezni a pontos számokat, ezért csak nagyjából tudom visszaadni azokat. Azt tudom - nagyjából - hogy a méhnyálkahártyám vastagsága 10 egész valamennyi volt. A jobb oldali petefészekben kb 8, a másikban kb 5 tüszőt számoltam össze, átlagban 14 mm-es nagyságúakat, Volt 1-2 nagyon kicsi is. Amikor végeztünk, átmentem a doki irodájába és már mondta is a teendőket.

Változtatott a gyógyszereken, hogy a kicsi tüszők is megnőjenek. Kaptam új gyógyszereket is és felírta ezek beadási idejét egy táblázatban feljegyezve.

Ha nem is táblázatosan, de így néz ki az adagom a hátralevő napokban:

 

Aug. 12.(péntek)

Gonal F 150 egység (utolsó) 

Cetrotide 0,25 mg

este az új Menopour szuriból 2 adag.

Aug. 13. (szombat)

Cetrotide 0,25 mg

este az új Menpour szuriból 3 adag

Aug. 14. (vasárnap)

Cetrotide 0,25 mg

este pontban 20 órakor 2 ampulla Ovitrelle tüszőrepesztő injekció, melytől 36 óra múlva megrepednek a tüszők, és kedden reggel megtörténik a petesejtleszívás.

Szóval kedden nagy nap lesz! Legalábbis remélem az odáig is minden rendben lesz, hatnak a szurik, amiket már kezdek nagyon unni, és egyre rosszabb szájízzel adom be őket.

Kaptam egy rakat elolvasandó és aláírandó papírt a punkcióhoz (petesejt leszívás), elmondták, hogy hétfőn éjfél után ne egyek, ne igyak már. Minimum 2 maximum 5 nap szexmentesség, és kb. ennyi. 

K. dokit megkérdeztem még, hogy vehetek-e be fájdalomcsillapítót, mert 2 napja baromira fáj a fejem, mire aranyosan mondta, hogy igen, nyugodtan "bármit", ne fájjon miattuk a fejem! :)

Hazafelé a gyógyszertár fele vettem az irányt, kiváltottam a gyógyszereket és otthagytam megint 43.000 Ft-ot. Hazaérve beadtam magamnak a Gonal F és a Cetrotide injekciókat (kb. fél 1-kor), este meg sógornőm, Kriszta segítségével az új szurit is, abból 2 adagot. Segítséget kértem, de igazából én csináltam mindent, még az összekeverést is, csak megnyugtatott a jelenléte, meg az útbaigazítása. A szuri nem volt kellemes, mondhatni fájt is. Nehezen tudtam beszúrni, sokáig tartott, csípett... Nem baj, már csak ma kell szúrnom és holnap, majd vége egy időre - a legjobb lenne ha többé nem is kellene...

Menopur új szurim... amihez tűt pluszban nekem kellett vennem. Ebből kellett tegnap 2-t, ma este meg majd 3-at beadnom. Oldószeres üveg tetejét lepattintani (letörni), fecskendővel kiszívni, másik poros üvegbe befecskendezni, vele port feloldani, fecskendővel kiszívni, tűt cserélni és szúrni.

A hasam egyre jobban feszít, és most már a cicijeim is nagyon érzékenyek, fájnak. Hát... közeleg az idő....

Ciklus 8. nap

Ma reggel ismét beadtam a szurikat - most már sokkal könnyedebben mint tegnap és kevésbé kézremegésesen. Megint a cetrotide-vel kezdtem, még csak a papírját sem kellett elolvasnom - tudtam mit kell tennem. Igaz a légtelenítéssel most is szarakodtam, olyan nehezen lehet finoman megnyomni a szurit... A másik félelmem pedig az volt, hogy nehogy szúrás után vér jöjjön vissza a fecskendőbe, azaz nehogy eret (hajszáleret) szúrjak, mert akkor ki kellett volna dobnom az egészet, vagyis 10.000 Ft-ot az ablakon, ráadásul mehettem volna a Kaáliba újabb vényért, majd a gyógyszertárba újból ki kellett volna váltanom... ezzel együtt a szuri kb. 2 órával később került volna beadásra. 

A gonal F-et már nem is említem, jó barátom lett, simán tudom bökni. Bár be kell vallanom, ahogy telnek a napok, és egyre több lyukat ejtek a hasamon, egyre rosszabb szájízzel szúrom meg a hasamat. Nem is tudom elképzelni, hogy a cukrosok ezt hogyan oldják meg, milyen lehet az ő hasuk....

Holnap ismét Kaáli, és nagyon várom már, hogy újabb híreket kapjak a tüszőimről. Remélem mindegyikben fejlődnek az egészséges kis petécskék. 

Délután jövök friss hírekkel (vagy legkésőbb este).

Indulunk - a ciklus 0.napja

Délután fél 1-kor megjött a menzeszem, és én nyomban hívtam is a Kaálit. 

Tudtam - pontosabban sejtettem-, hogy ha délután jön meg a menzeszem, akkor az nulladik napnak számít, de inkább megkérdeztem őket. Hiszen csak fél óra telt el déltől. 

Egy nagyon kedves hölggyel beszéltem, azt hiszem a főnővérrel. Nyugodt, kedves hangja volt

- Jónapot kívánok, Z. D. vagyok, és azért telefonálok, mert megjött a menzeszem, és kezdenénk a lombikot, de csak most jött meg 12 után, és nem tudom pontosan, hogy akkor ez most nulladik napnak számít-e...

- Igen Dóra, ez a nulladik nap, hiszen 12 után betegedett meg.

- Jó köszönöm, akkor telefonáljak holnap, a ciklus első napján?

- Várjon csak egy kicsit ....megnézem......... indulhatnak Dóra , be is írtam Önt... Mi van a papírján?

- Ööööö - itt nem igazán értettem, hogy mire gondol - .... antagonista protokoll!

- LH, E2?* - kérdezte, de kb. annyi volt erre a reakcióm (magamban), hogy MIIII????? Kerestem a kezelőlapon ezt a 2 rövidítést, mire nagy nehezen megtaláltam... - Igen, meg hüvelyváladék vizsgálat!

- Hányadik nap kell jönnie?

- Öööööö - pedig tudtam, de azért meg kellett néznem a papírt, nehogy rosszul mondjam azt, amit amúgy ha álmomból felkeltenének, akkor is meg tudnám mondani. - A ciklus hatodik napján!

- És az mikor lesz? - pfff, hogy-hogy mikor lesz, hát a 6. napon, nem igaz, hogy nem tudja kiszámolni, hogy az mikorra esik, ha ez a nulladik napon.... Be kell vallanom, rohadtul izgultam, fogalmam sem volt még arról sem, hogy ma milyen nap van és hányadika. De végül kedvesen segített! :)

- Kedden, 9-én. Kihez tartozik Dóra?

- Kőrösi Dr. úrhoz.

- 7:30-kor van a vérvétel, 10.00-kor az ultrahang (továbbiakban UH).

- Rendben, köszönöm szépen - mondtam, miközben a szemeim megteltek könnyel! - Viszontlátásra!

- Viszontlátásra Dóra!

SZÓVAL KEZDÜNK, ELKEZDŐDIK!!! 

Hogy mi van most bennem? Izgalom egy kicsi aggodalommal. Nem akarok nagy szavakat írni, hogy talán egy hónap múlva anya jelölt leszek, András pedig apa jelölt... nem szeretnék nagyot koppanni. Hiszek magunkban és hiszek a sorszerűségben. Ha úgy kell lennie, úgy lesz, és nagyon boldogok leszünk, ha meg.... erről meg majd beszélünk akkor.

Holnapután pedig - a ciklusom 2. napján - megkezdem a szurikat! 

* 

Luteinizáló Hormon (LH): Ez váltja ki az ovulációt. Tüszôérés után a sárgatest fázist elôidézô hormon, aminek a hatására a petefészek a progeszteron nevû, a terhesség megtapadásában és a terhesség fennmaradásában fontos hormont kezdi el termelni.

Estradiol (E2): Az ösztradiol a nôi nemi hormonok (un. tüszôhormonok) egyik aktív fajtája. Termelôdése az agyfüggelék serkentô hormonjainak hatására következik be és ciklikus. Az alsó értékek jobb stimulálhatóságot jeleznek. Abnormálisan magas szintek a 3. napon funkcionális cystára, vagy kimerülô petefészekre utalnak. Indokolt a stimuláció alatt is vizsgálni. Értéke attól függ, hány tüszô van, illetve azok mekkorák. Ez betegenként változó. A legtöbb orvos bármilyen E2 növekedést jó jelnek tart, mások szerint a 4. napon 100 pg/ml feletti érték, vagy a 3. napi érték kétszerese lenne ideális.

Telefon a Kaáliból

Péntek délelőtt hívtak a Kaáliból. Megkérdezték hányszor maradtunk ki a lombikból, megvan-e minden papírunk és, hogy mikorra várom a menzeszem.

Szóval nagyon úgy néz ki, hogy az a nagyobb felkiáltójel megtette a hatását és augusztusban belevágunk!

Az elmaradt lombik

Szóval az van, hogy megint kipöckölt minket az intézet, pontosabban a TB keret áldozatává váltunk újfent. Pénteken hajnalban, (reggel fél 7-kor) Szolnokon, 2 nappal a várt előtt megjött a menzeszem (mitől alakult ki amúgy a "megjött" kifejezés???). Marha boldog voltam - és most tényleg az voltam, hogy de jó, ha két nappal korábban vagyunk, akkor előbb vagyunk a hónapban, vagyis a TB keretbe való bekerülés biztosabb. Ennek ellenére mégis féltem felhívni az intézetet, volt már fél 9-9 mire rászántam magam, hogy felhívom őket. A kezemben remegve fogtam a tollat, hogy majd pontosan felírjam mit mondanak, a szívem hevesen zakatolt. Tárcsáztam, kicsöngött. Csöngött egyszer, csöngött kétszer, háromszor... már-már majdnem letettem, mire felvette az egyik nővér:

- Kaáli Intézet, X.Y. vagyok! Jó napot kívánok, miben segíthetek?

- Jó napot kívánok Z. Dóra vagyok, és azért telefonálok, mert ma van a ciklusom első napja és lombikra szeretnék időpontot kérni.

- Sajnálom Dóra, de már nem tudok időpontot adni, betelt erre a hónapra a TB keretünk.

- De... de én múltkor is kimaradtam, és  fel is írtak!

- Értem Dóra, de sajnos nem tudok segíteni, esetleg önköltségesre tudok Önnek időpontot adni (500e Ft-ért).

- Nem, köszönöm...

- Telefonálni kell akkor a következő ciklusában. 

- És akkor biztos, hogy bekerülök?

- Én bejelölöm, hogy már kétszer kimaradt, de sajnos 100%-ra nem tudom ígérni.

- Érte, kö..., vi...lát (itt már nem jött ki hang a torkomon).

Tök elkeseredtem, András meg rohadt dühös volt! Felháborodott, nem akarta ennyibe hagyni az egészet. Szerinte, és családom szerint is, biztos itt is megvannak a kiskapuk és a helyes kis zsebek, ahová lehet csúsztatni. Én valahogy ezt nem hiszem, de tudjuk, én naiv vagyok. 

Most várunk - megint! 

Az élet rendesen tanít minket a türelemre...

Megvan a szuri

Ma beszereztük a Gonal F szurit, mert nem akartam az utolsó pillanatra hagyni megint. Gondoltam, ha most sem lenne jó a vény, legalább időben intézkedni tudjak. 

Úgy beszéltük meg Andrással, hogy fél 6 körülre megy edzésre (én 6-ra mentem, de erről a következő posztban), és együtt elmegyünk előtte gyógyszertárba, ami 6-ig volt nyitva. Összekészítettem a kis hűtőtáskát, amit Aliztól kaptam kölcsön (kb. 3 hete - bocsi Aliz, most már visszaadom). Volt benne 2 jégakku, plusz vettünk még mi kettőt biztos ami biztos alapon. A gyógyszertárban szinte remegő kézzel tartottam a pénztárcámat és lestem a pénztárgép kijelzőjét, hogy vajon most mennyit fog mutatni. Addig András egy székre ülve várakozott rám. Végül a patikus közölte a szuri árát mely szerencsére "csak" 29.837 Ft volt. Egyből beraktam a kis hűtőtáskába, amit persze utána mindenki érdeklődve kérdezgetett, hogy mit cipelek benne - én meg nem kerteltem, elmondtam, hogy gyógyszert. Pont nem érdekel ki mit gondol. Sokan titkolják a lombikot ismerőseik, de még barátaik előtt is. Persze reklámozni én sem reklámozom, de simán tudok róla beszélni. Nem tudom, hogy valahol azt várom, hogy sajnáljanak, vagy együtt érezzenek, vagy egyszerűen csak tudatosítani akarom, hogy nem azért nem született még gyerekünk, mert én túl görcsös vagyok. Ezt még amúgy a mai napig megkapom néha. 

Szóval Gonal F beköltözött a hűtőnkbe, s míg régen a fogamzásgátlót kellett mindenhova cipelnem, most a szurikat fogom. Ez lesz az első és legfontosabb dolog, amit el fogok pakolni. Már csak egy hűtőtáskát kell vennünk - kis picikét, amiben az utazásaink során cipelni tudjuk a kis tüszőérlelőmet. Hmmm, fogy az idő!!!! De jó! :)

Majdnem mégis bassza meg....

Tudom nem szép a cím, de kb. ezt érzem... Reggel hívtam Kaálit, hogy elmondjam, tudom nem férek be a keretbe, de megjött vasárnap, amikor nem tudtam telefonálni az ünnep miatt, de mindegy is, mert tudtam előre, hogy nem fogok beférni és most tessék engem felírni, hogy nem fértem bele a keretbe.

Aztán rá egy órára csörgött a telefonom, a Kaáliból hívtak, hogy kezdhetek mégis ebben a hónapban, felszabadult egy hely. Ez kb olyan volt mint érettségi szóbelin, amikor beírtak első napra vizsgázni, végigizgultam egy éjszakát, aztán közölték reggel, hogy aznapra én már pont nem férek be, hazamentem tiszta idegben, hogy ezt miért csinálják velem, majd 1 óra múlva visszahívtak suliba, hogy mégis mehetek még aznap. A különbség sajnos annyi, hogy ez elúszott.... Mert nekem ez már a 3. napom, és 2. naptól kellett volna szúrnom magam és ráadásul egyelőre még nincs is mivel magamat szúrni.... Szomorú. Jobb lett volna ha nem mondják, mert most ott van a HA, meg a MILYEN JÓ LETT VOLNA! 

De.... no problem! Éljen a nyár, a hosszú nappalok, a napsütés és a szerelem! :)

Nem kezdünk

Ma felhívtam a Kaálit a vény miatt és a recepciós hölgy (nővér) rögtön mondta is, hogy ebben a hónapban már betelt a TB keret. Ciklusom első napján azért telefonáljak, és felírják, hogy ebben a hónapban lecsúsztunk. Ez persze nem biztosíték a következő hónapra, de figyelembe veszik.

Semmi gond, jól vagyok, tényleg! Nem keseredtem el, nem lettem szomorú. Talán éreztem is. Aliz azt mondta, hogy mindig a 2. nekifutásnak sikerül minden* - és ezt még nem is a csúszásra mondta, úgyhogy remélem igaza lesz. 

Addig is éljen a nyár, hajrá július eleje! A szurik meg jó helyen vannak a gyógyszertárban.

* Ez a nyelvvizsgámra nem vonatkozott. A lombik meg remélem elsőre is sikerülni fog...

Káosz a köbön

Lett volna még 1-2 téma amiről írni szerettem volna, például a különleges álmomról, vagy egy kismama látogatásról, de szinte forr a fejem a dühtől... 

Ma elmentem, hogy kiváltsam a szurikat. Azaz ez 1 db szuri, adagolóval és 14 tűvel. Reggel betelefonáltam gyógyszertárba, megkérdeztem van-e készleten a gyógyszer és meddig vannak nyitva. Kérték, hogy hűtőtáskával menjek, mert a szurit hűtőben kell tárolni, és már túl meleg van a szállításához. Ezért ezután hívtam Andrást, ő szerzett munkahelyéről jégkockákat - műanyag üvegeket múlt hét pénteken pont kiszelektáltam. Aztán kitaláltuk, hogy elmegyünk bevásárolni és mivel oda felesleges lett volna vinni a jégkockát - mondván úgyis felolvadnak mire végzünk - vettünk fagyasztott zöldséget, hogy az majd addig hidegen tartja a táskát és a szurit. András a gyógyszertáról kb 500 m-re kirakott és megvárt a kocsiban. Siettem, mert ekkor már fél 6 volt. A gyógyszertárban előkészítettem a vényt, és a 30ezer forintot. Sorra kerültem, vényt odaadtam, majd közölte a hölgy, hogy 75.000 Ft lesz. Megakadt a szavam... Neten megnéztem, más is mondta - többen is - hogy ez 30.000 Ft, nem pedig 75e. Mondtam a hölgynek, hogy az nem lehet, én nálam nincs is ennyi pénz, meg amúgy is. Aztán mondta a hölgy, hogy a normatív támogatást húzták be a kiemelt EÜ támogatás helyett, ami az első 5 lombikig jár. Támogatás nélkül 100.000 Ft... Megpróbálták a Kaálit felhívni, de eredménytelenül - nem csodálom, fél 6 volt, persze, hogy nem volt bent már senki. Nem váltottam ki, dühöngtem. Rohantam vissza a kocsihoz, majd Andrásnak kifakadtam és zokogni kezdtem. Nagyon mérges volt ő is, azt mondta, hogy bemegy, meg panaszt tesz, de ne sírjak, szedjem össze magam, nem én csesztem el, majd ha én cseszek el valamit akkor sírhatok.... :) Hazaérve fórumon elmondták a lányok, hogy egy-kettőjükkel már előfordult ilyen, ne izguljak, kijavítják.... 

Persze, mindez fasza, csak éppen megint mehetek Kaáliba, azt sem tudom milyen busszal, hogyan fogom megoldani, elmegy majd vele 2 órám utána mehetek gyógyszertárba, közben kell, hogy legyen velem valami nagyon hideg, ami kibír 1-2 órát, hogy majd hűtőként szolgáljon a szuriknak...addig sem tudok dolgozni, és már az alhasam is elkezdett görcsölgetni... közeleg a menzeszem. 

Mondja valaki, hogy egyszerű az élet....

Telefonos egyeztetés Kaálival

Telefonáltam Kaáliba, hogy megkérdezzem mit kezdjek a kromoszóma eredménnyel - bevigyem, elküldjem, faxoljam, melyik legyen.

- Kihez tartozik?

- Kőrösi Doktor úrhoz.

- És ő mit mondott?

- Öööö - nem igazán emlékszem - azt, hogy ha a kromoszómavizsgálat negatív, akkor kezdhetünk. A kezelőlapomon is ez van. Ha negatív, akkor a lenti séma, ahová a lombik lépései vannak felvezetve. 

- És Ön meg tudja állapítani az eredményből, hogy negatív?

- Hát szöveges értékelés is van, és az van a leletre írva, hogy semmilyen rendellenességet nem találtak. Akkor negatív, nem?

- Jól van, akkor a ciklus 1. napján telefonáljon.

Hát nem lettem okosabb. De logikusan végiggondolva, ha a papíron az van, hogy ha negatív az eredmény, akkor telefonáljak és utána kezdjem el a szurikat, és nincs ráírva, hogy konzultáció az eredményekkel - mint a spermiogramnál, akkor ez azért talán egyértelműen arra utal, hogy negatív = kezdés. Nem???

Csak furcsa, hogy engem Kaáliban egyetlen egyszer sem vizsgáltak meg - a vérvételen kívül - ezt még mindig nem tudom hova tenni.

Na mindegy.. lassan akár vissza is számolhatnék, ha egyrészt biztos lenne a kezdés, illetve ha pontosan tudnám a menzeszem időpontját. Előbbinél ugye a TB keret szólhat közbe, utóbbinál meg 1-2 nap eltérés lehet...

Kromoszómavizsgálat eredménye

A mai napon megérkezett postán a kromoszóma vizsgálat eredménye is. Így vége, letudtuk a részünkről szükséges intézni valókat, beszerzendő dokumentumokat. Holnap felhívom Kaálit és megkérdem hogyan kérik a dokumentumot. Remélem a héten rá tud nézni Kőrösi doktor úr is, és rábólint. Ha ez így történik, és úgy adódik....le sem merem írni... akkor jövőhéten megkezdődik életünk egyik legmeghatározóbb eseménye... Elkiabálni nem akarom, de ha azt mondják, mi készen állunk rá!

A kromoszómavizsgálat eredménye pedig a következő lett:

Karyotypus: N , 46,XY - ez jó!

"Az alkalmazott módszerrel, az értékelt sejtekben sem számbeli, sem mikroszkopikusan észlelhető szerkezeti kromoszóma-rendellenességet nem észleltünk. "

Szinte hihetetlen, hogy talán lassan tényleg kezdhetünk...

Eredmények

Ma megérkezett postán a HIV tesztünk eredménye, illetve András Hepatitis eredményei. A borítékra rá volt írva: "Egészségügyi adat, szigorúan bizalmas, s.k.(saját kezű) felbontásra!"  ...úgyhogy az első dolgom az volt, hogy felbontsam.... mindkettőnkét! Bár tudtam, hogy ha az enyém negatív, akkor Andrásé is az,  és fordítva is.

Most már csak a kromoszómavizsgálat eredménye van vissza és természetesen az lesz a döntő. Bár valamiért most van egy olyan érzésem, hogy nem tudunk kezdeni júniusban. Persze remélem az ellenkezőjét, de valahogy így érzem. Meglátjuk...

Sajnos mostanában nem kedvezett a "szerencse" kaális társaimnak. Volt akinél nem fejlődött a magzat és kiírták abortuszra, volt olyan akinél magától ment el a baba, úgy hogy előtte minden szépen alakult, volt akinél be sem indult a HCG termelődése, és még sorolhatnám. Ez olyan szomorú és elkeserítő.

Let Argia... egy kicsi...

Ma volt András urológián, amiről csak annyit, hogy megírta neki a doki a beutalót, de előtte értetlenkedett egy sort, hogy miért nem ott csináltatjuk meg kórházban a kromoszómavizsgálatot, amikor ők is meg tudják csinálni, miért megyünk (vagyis András megy) a Genetikai Centrumba. András fel is hívott, hogy ez 65.000 Ft lesz? Mert kórházban annyiért csinálják... Én meg csak néztem, hogy mi van??? 

Fórumon gyorsan megnyugtattak, hogy nem kell érte fizetni a Genetikai Centrumban. Nem igazán értem, hogy a kórházban akkor meg miért? Egy állami intézményben.... Na de lassan már ott tartunk, hogy egyre kevesebb dolgot értek.

András hazajött a munkából - hamarabb - és valahogy szóba jöttek a piszkos anyagiak. Számoltunk, és rájöttünk szinte csak minimális félretett pénzünk van. Hiába kaptunk számlát Kaáliban, amit hiába írattunk meg András egészségpénztárára, azt hiába fizették neki vissza (kb. 30.000 Ft), András nem rakta félre és elfogyott a számlájáról. Ebből keletkezett egy kis vita, mert én mérges voltam, hogy nem vette ki és rakta félre... amitől ő marha szarul érezte magát, holott mindketten tudtuk, hogy nem költöttünk felesleges dolgokra. Nem voltunk moziban, szórakozóhelyen, nem vettünk új ruhát, nem utaztunk sehova, CSAK kajára, számlákra és benzinre költöttünk és a pénz így is elfogyott...

Ültünk először egymással szemben, meredtünk magunk elé, majd kértem üljön mellém. Megöleltük egymást, és én már csak homályosan láttam a világot, mert tele volt a szemem könnyel. Sajnáltam magunkat, sajnáltam Andrást, sajnáltam magamat. A szívem csak kalimpált és az járt a fejemben, hogy mennyire szerencsések azok az emberek, akiknek nem kell megküzdeniük a családdá válásért. Mert egy autóról, egy kertes házról, egy utazásról, moziról, új bútorról, szép ruháról le lehet mondani......

................de egy Gyerekről nem!

Nem tudom mit hoznak az elkövetkezendő hónapok, egyedül az nyugtat, hogy anyukám biztosított az anyagi segítségéről és tudom, hogy bármiben, bármikor számíthatok rá. 

Csak jó lett volna egyedül megoldani...

Nem is voltam olyan ügyes....

Ma visszamentem a háziorvosomhoz a vérvételi eredményekért. 11-re kaptam időpontot, így nagyon gyors menetre számítottam. A rendelőben rengetegen voltak, büdös is volt, de nem izzadtságszag, sokkal inkább olyan dohányszag, mint ami olyan bárokban, kávézókban szokott lenni, ahol előző este party volt és még nem szellőztek át a falak. 

Leültem vártam. Az utánam érkező kérdezte ki után következik. Nem feleltem, mert nekem időpontom volt, de az öreg nénikék mutogattak már rögtön rám, hogy én vagyok az utolsó, és persze senkit nem érdekelt, hogy nekem időpontom van - amit mellesleg nem is kürtöltem világgá. 

Kb. 20 perces várakozás után engem szólítottak, fel is álltam, elindultam, de azért előttem beslisszolt egy vékony kis idős nénike.Majdnem ki is jöttem, de rám szóltak, hogy üljek csak le, a nénitől meg elvették a papírjait és kiküldték. Borzalmasan türelmetlenek az emberek és hogy tudnak szervezkedni. 2 irányból tudom megközelíteni őket. Van egy kedves, megértő hozzáállásom, melyben azt gondolom, hogy legyünk velük türelmesek, betegesek, problémáik vannak, és valljuk be, sokukkal már csak itt foglalkoznak. Itt érzik a törődést. Aztán persze van egy másik oldalam, ami azt mondatja, hogy basszus, én a munkámat hagyom félbe, nekem tényleg nem lenne mindegy, hogy mikor végzek. De szerencsére én legalább nem vagyok beteg!

Szóval ott tartottam, hogy helyet foglaltam. Kérték várjak kicsit, mindjárt jön a dr nő is, aki a másik szobában beszélgetett, azaz bocsánat: tárgyalt  egy másik dokinővel. Vártam... kb újabb 15 percet.

Aztán kedves doktornéni megérkezett mosolyogva, megkérdezte jól vagyok-e, és odaadta egy szem papíromat. Én meg csak néztem, hogy egy papírra ennyi minden ráfért volna???

Majd asszisztens nő közölte, hogy a másik eredményem még nem érkezett meg, azért majd menjek be valamikor.  De következzen inkább egy kis párbeszéd:

Én: A másik papíromért mikor jöjjek be? - elvileg ez a Hepatitis tesztem eredménye, legalábbis remélem, a papíron úgy van jelölve HBsAg.

DrNő legyint: -  Áhh, elég ha betelefonál! .

Asszisztens: De a hölgynek kelleni fog a papír!

DrNő: Jaaaa  -  hát ja! Direkt bevittem nekik a Kaális kezelőlapomat múltkor...

Én: És azzal együtt megkapom a vércsoport meghatározásomat is?

DrNő: Nem, az minek? Nem szoktak olyat kérni. - elfelejtette mire megyek...

Én: Dehát nekem lombikhoz kell! Oda kell!!! 

Úgyhogy mehetek a vérellátóba vércsoport meghatározásra is! Írtak oda is beutalót, meg a HIV teszthez is még egyet, biztos ami biztos alapon... Komolyan mondom nem értem! Hogy lehet, hogy ennyire nincsenek képben??? Oké, hogy nem nőgyógyászok, de akkor  miért nem figyeltek rám jobban, hogy mit kértek tőlem?

DrNő kedvesen felajánlotta, hogy akkor ő ír nekem javaslatot altatáshoz.
Ugye nincs semmi baja? - kérdezi. Mondom nincs. Allergia? - kérdezi. Mondom augusztusban 2 hétig folyik az orrom, de ennyi.

Majd kézhez kapom a belgyógyászati véleményt a következőkkel:

" Anamnézisben komolyabb megbetegedés nem szerepel. Pollenallergia időnként gyógyszeres kezelésre szorul. Gyógyszerallergia nem ismert." Khhmmmm!!! Ki mondta, hogy gyógyszert is szedek??? Tavaly még orrcseppet sem használtam, gyógyszert meg soha nem szedtem allergiára, ja és allergiavizsgálaton sem voltam soha - csak úgy mellesleg. Tovább...

"Kp. fejlett nőbeteg - köszi! Kp az középkorú?! De én még csak 30 leszek!! ...és mi az hogy fejlett???  - "oedema, icterus, cyanozis nincs ". - ....

"St.: Cor, pulmo fiz. neg. EKG: sinus ritmus, zavartalan repol. RH: 120/80HGmm. Has puha, betap.Hepar lien nem tap." - csak jelzem, hogy meg sem fogták a hasamat, egy pillanatra sem, még rá sem néztek.

"Labor paraméterek eltérés nélkül" - csak akkor nem tudom miért van egy + és egy - jelem a laboros papíromon.

A vérképben 2 dolog volt eltérő. Az egyik a GGT, melynek a referencia értéke 7 és 32 között van, nekem pedig 47 volt az értékem, a másik pedig az EOZINOFIL, melynek a ref.értéke 1 és 4 között van, nekem meg 0,9 lett.

Hogy ezek mik? 

A GGT egy enzim, amely döntően a májban található, és nagyon érzékeny a máj működésének változásaira. Egészséges állapotban a szintje a vérben alacsony. Amikor a máj sérülést szenved vagy az epevezeték elzáródik, a GGT-szint emelkedik. Ez a legérzékenyebb májenzim az epeútzavarok azonosítására. A GGT-szint emelkedhet akkor is, amikor nincs májbetegséggel azonosítható ok.

Az emelkedett GGT-szint azt jelzi, hogy valami nincs rendben a májjal, de az okra nem tud fényt deríteni. Általánosan elmondható, hogy minél magasabb a szintje, annál nagyobb fokú a májkárosodás. Az emelkedett szint lehet májbetegség miatt, de lehet kongesztív szívelégtelenség, alkoholfogyasztás, vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerek szedése miatt, mint például a nem szteroid gyulladásgátló szerek (NSAID), zsírszintcsökkentő szerek, hisztaminblokkolók (gyomorsav túltengésének kezelésére), antimycoticumok, antiepilepticumok, antidepresszánsok és hormonok, mint például tesztoszteron szedése esetén.

Az eozinofilszám megemelkedhet allergiás betegségekben, a bőr gyulladásos betegségeiben és parazitás fertőzésekben. Növekedése előfordulhat még egyes fertőzésekben és számos csontvelőbetegségben is. Alacsony eozinofilszámot fertőzések okozhatnak. Az eozinofil egy másik típusú falósejt, számuk allergiás rohamokban és parazitás fertőzésekben emelkedik meg.

Azt gondolom, hogy az értékek nem túlzottan eltérőek, talán ezért nem is említette a drNő, persze őszintén megmondom, hogy az is megfordult a fejemben, hogy át sem nézték a papíromat. Nem vagyok orvos, úgyhogy nem érdekelnek az eltérések, pontosabban nem akarok vele feleslegesen foglalkozni.
Sokkal jobban izgat, hogy még mindig nem vagyunk a vérvételek végén!!!!

A fórumos találkozó

Elmaradtam a beszámolóval a tegnapi fórumos találkozóról. Nem voltam benne biztos, hogy elmegyek, sokat gondolkoztam, mert a reggeli háziorvosos sztori miatt megcsúsztam, és később kezdtem dolgozni is. Be akartam pótolni az elvesztegetett időt. Végül úgy döntöttem elmegyek, megismerem a lányokat, beszélgetünk egy jót, illetve hátha hallok olyat, amit  eddig nem hallottam. Hát hallottam....

A lányok nagyon aranyosak, kedvesek voltak. Egyikőjük még csokit is hozott mindenkinek. 4-en voltunk, én később csatlakoztam hozzájuk, munka után. 

Az elején kissé zavarban voltam, nem is tudtam miről beszéljek. Furcsa volt, mert bár életemben most találkoztam velük először, mégis a fórum miatt már nem voltak olyan idegenek. 

A történetüket most nem akarom részletezni, csak röviden annyit, hogy az egyikőjük az 5. lombiknál tart (nincsen petevezetéke), a másik lánynak most volt az első lombikja (2 inszemináció után), hétfőn volt a beültetése, a harmadik lány meg ott tart, ahol én, csak őt még elküldték egy csomó vizsgálatra.

Furcsa volt, mert ahogy hallgattam őket azt éreztem, hogy milyen szerencsés vagyok. Engem a doki nem küldött el még ezerféle vizsgálatra, nem kísérletezgetett velem, nem kellett pl. ciklusmonitorizálásra (van-e peteérésem...) járnom, nálunk ha az altatós papírok rendben vannak és András eredményei is rendben lesznek, akkor kezdjük is a lombikot. Ilyenkor jövök rá, hogy milyen szerencsés is vagyok, hogy egészséges vagyok. A házidokinál is az összes kérdésre nemmel válaszolhattam. Nem  vagyok gyógyszerérzékeny, nem műtöttek még, nem szedek gyógyszereket, nem vagyok cukros, vérzékeny, nem vagyok rosszul a tűtől (csak nem merek odanézni), nincsenek, nem voltak a családban olyan megbetegedések, melyek befolyásolhatnának bármit.

Talán ha szerencsés leszek, akkor a szervezetem mindenre jól fog reagálni, és nem kell olyan sok gyógyszert, hormont sem kapnom.

Ennek két dolog miatt örülnék nagyon. Egyrészt, mert van aki 400-500 ezer Forintnál jár  - és ez nem évekre visszamenő összeg, hanem a mostani lombik program során számolt. Annyi, hogy az egyikőjük Szegedi, és marha sok az utazási költsége. Amikor ezt meghallottam nagyon összeszorult a szívem. Én azt hittem, hogy felírták nekem a 30-ezres szurit, és az elég is lesz.... vagyis gondoltam, hogy kell majd még gyógyszer, dehogy 2-300ezer forint legyen majd végül???? Azt hiszem én nemcsak a magzatomhoz fogok majd beszélni, hanem majd a petesejtjeimhez is, hogy ne hagyjanak már szarban, és legyenek majd ügyesek...

A másik, ami megijesztett, mert azért csak jutott egy rémtörténet is.... az az volt, amikor arról beszélgettünk, hogy a dokik miért nem lombikkal kezdenek általában (nálunk más a helyzet, mert más megoldás nincs), miért próbálkoznak mindenféle más módszerrel (pl. inszeminációval) a meddő pároknál. Azt tudtam, hogy a hormonok megterhelik a nő szervezetét, de azt nem, hogy rákot is okozhatnak ... pontosabban annál aki erre hajlamos!!! Ezen totál ledöbbentem. Ehhez jött egy életből merített történet is, de anyukámra való tekintettel ezt nem írom meg... (Anya ne aggódj, tudom most mire gondolsz, de nálam semmi baj nem lesz, hisz látod, tök egészséges vagyok, jövőre pedig babázni fogunk!)

Szóval jó-jó volt ez a találkozó, jól éreztem magam, örültem a lányoknak, de jobb lett volna 1-2 résznél ideiglenesen "megsüketülni". :)

Ehhez amúgy este még hozzájött Aliz blogja, melyben egy fiatal lányról írt. Andrásnak mikor elmeséltem, elcsuklott a hangom. Hihetetlen, hogy az élet néha mennyire kegyetlen. Úgyhogy becsüljük meg amink van, és próbáljunk meg örülni az életnek, a mindennapoknak!

Már nekem is van háziorvosom!

Reggel a háziorvosomnál kezdtem, mert mától már van házorvosom is. Kinéztem azt az új rendelőt, ami nemrég "nyitott" tőlünk kb. 15-20 percre (gyalog). Reggel 8-ra mentem, az emberkék pörögtek is, egészen addig amikor már csak egy ember volt előttem. Pontosabban utánam érkezett, de behívták előttem és minimum fél órát bent is volt. Azon is kivoltam, hogy bár ki van írva az ajtóra, hogy "kérem ne kopogjon", amíg ott voltam 4-5 ember biztos bekopogott, némelyiknek meg még feljebb is állt, hogy nem nyitották ki rögtön. A teteje az volt, amikor ezzel a módszerrel valaki bejutott, és amikor kijött 10 perc múlva, mondta a barátnőjének, hogy "Nnna! Így kell ezt csinálni!" - Ez egy idős néni volt és nem is tűnt olyan betegnek.

Szóval végre bekerültem, elmagyaráztam a történetemet és vártam a beutalókat. Akkora szerencsém volt, hogy a HIV teszten kívül mindenhez levették a véremet akkor, ott, azonnal és nem kellett 4 különböző helyre a beutalókkal ugrálnom napokon keresztül. Aliz, csak szólok, hogy nekem 4 ampullával vették le!!!! :) A vérvétel után pedig megcsinálták az EKG-t is. Hétfőn mehetek az eredményekért, ráadásul időpontra - így most majd én is bemehetek mások előtt... 

Sajna vérvétel után mindig fáj a fejem - most is. A kezem is fáj ahonnan a vért vették, de nem vészes annyira. 

Ez egy eredményes nap volt - csak sajnos Andrásnak is van még intézni valója, neki is kellene beutaló HIV tesztre, meg neki még a Hepatitis is vissza van... Végül is időnk van rá.

Ma sem megy a fogalmazás - mi van velem????

Egyeztetés

Végre-végre-végre összeszedtem magam és egyrészt felhívtam urológiát pontosítani András időpontját, illetve Kaálit is, hogy megkérdezzem, hogy akkor most mi van???

Urológián az első telefonálásomkor nem mondták, hogy adott nap hány órára kell mennünk, vagy lehet én nem figyeltem. Ugye ez volt az az ominózus eset, mikor a hölgy velem párhuzamosan egy kollégájával is diskurált. A lényeg, hogy most megmondta - mert szerintem ugyanaz a hölgy volt, legalábbis ugyanaz a hang - én meg nagyon kedvesen megköszöntem.

Kaálit is felhívtam végre - rászántam magam! Hogy én mennyire de mennyire utálok telefonálni, intézkedni - nem jó titkárnő lennék. 

Szóval elmondtam, hogy pár hete voltunk konzultáción, páromnak elő lett irányozva a kromoszóma vizsgálat és ha az oké, akkor utána lombik, és hogy a papíromon rajta van, hogy altatáshoz minden papírt be kell szerezni, dehogy ez nem lett szóban konkretizálva, és amúgy is, ehhez kell-e beutaló, és azt ők adják vagy a háziorvos... bla-bla-bla.... Hívás előtt csak 3x gyakoroltam el magamban hogy mit fogok mondani, úgyanis hajlamos vagyok a túl hosszú és másoknak lényegtelennek tűnő bevezetőkre.

A hölgy nagyon kedves volt, és mondta, hogy a listán rajta van mi kell, és a háziorvossal tudunk mindent intézni. Aztán mondtam, hogy én nem kaptam olyan papírt... így lediktálta...

(bár erről már írtam, mert fórumon tájékoztattak a csajok)

- HIV, Hepatitis B, C teszt (ezek mindkettőnknek)
- Teljes vérkép
- Vércsoport meghatározás
- Háziorvosnál EKG
- Belgyógyászati ajánlás hogy altatható vagyok

A mumus a HIV teszt, melyről fórumon eltérő információk szállingóznak. Debrecenben például egy csajnak ingyen volt, Győrben valakinek januárban 10.000 Ft, a másiknak áprilisban 19.000 Ft. 

Őszinte leszek - rohadtul nem akarok érte fizetni. Egy csaj - a debreceni - azt hazudta, hogy félrelépett, a párjának meg tetkója, neki piercingje van, így ingyen megcsinálták nekik. Tök ciki lombik előtt ilyet hazudni... Félreléptünk, és most gyereket akarunk.... áhhhh, nem is merném!

Győrben, pedig azt olvastam, hogy csak az anonim HIV tesztért nem kell fizetni, de ugye az nekünk nem jó. 

Erről még informálódok tovább....

Másik mumusom is van. Még pedig, hogy nincs házidokim. Nem voltam még beteg, mióta Győrben lakunk. Kissé tartok, hogy doki hogy fog fogadni, de nagy levegő, és túl leszek ezen is. Jaaa, még azt sem tudom melyik orvosi rendelőbe fogok elmenni, mert állítólag bárhova mehetek, szabad orvosválasztás van.

Úgy néz ki, hogy pénteken találkozom 1-2 fórumos lombikos lánnyal. 2-en vannak punkció (peteleszívás a lombikhoz) előtt és 2 naponta nézik őket UH-gal és vérvétellel hogy hogy érnek a kis petécskéik, milyen a hormonszintjük. Szóval Győrben maradnak erre a pár napra - merthogy nem győriek. Szóval jelezték, hogy velem is szívesen találkoznának és ennek tök megörültem, jól esett.

Amúgy hihetetlen támaszt jelentenek, jelentünk egymásnak, mert itt pontosan olyan emberek vannak akik hasonló helyzetben vannak, és szerencsére mindenki nagyon pozitív hozzáállású. Most már majd legalább lesz arcom is a nicknevekhez.

Időpont kromoszóma vizsgálatra

Rögtön az elején bonyodalom bonyodalom hátán. 

Kaáliból úgy jöttünk el, hogy tudtuk Andrásnak milyen vizsgálat szükséges, és azért még annyit elmondtak recepción, hogy B.K. doktornőhöz kérjük az időpontot... a genetikai izébe - ezt nem jegyeztem meg.

Okéééé..... DE! Ki ő, mi a telefonszáma, és egyébként is hol rendel???? - ugye ez utóbbit én nem jegyeztem meg. Sehová nem írták fel a nevét, elérhetőségét!

Internet segíts! Na és akkor most mondja nekem valaki, hogy nem jó fórumozni. Minden infót onnan kapartam össze, onnan kaptam telefonszámot, ott mondták meg, hogy honnan szerezzünk beutalót, mi mennyibe kerül (ez most ingyenes lesz remélhetőleg, vagyis TB-s), mire figyeljünk oda. Köszönöm-köszönöm-köszönöm. El sem tudjátok képzelni mennyire elveszettnek érzem magam. Mindent én telefonálok, intézek és még mindig a felét nem értem. A fórumon szerintem már hülyét kaptak tőlem....

Szóval ma felhívtam urológiát, hogy adjanak időpontot, hogy ott aztán majd adjanak beutalót Andrásnak a genetikai centrumba vérvizsgálatra.

Nő felveszi - később derült ki csak, hogy nő, miután megszólalt - nem szól bele, háttérhangok. Pár másodperc múlva gondoltam bemutatkozok, mire beleszólt ő is. Közölte, hogy várjak egy kicsit, majd elkezdett egy kolléganőjével beszélgetni, miközben saját kontóra tartottam a vonalat. Neeem, eszembe sem jutott lecsapni, utána úgyis újra őt kellett volna hívnom időpontért, azt meg nem akartam, hogy csak 2 hónap múlva legyen szabad hely.....

Időpont megvan, május 10. Az hogy hány óra, fogalmam sincs, vagy nem mondta, vagy nem figyeltem... nem tudom. Szerintem amúgy nem mondta. Lehet mindegy mikorra megy András...

Ezután felhívtam rögtön a genetikai centrumot is. Mondták, hogy oké, adnak időpontot, de kell beutaló. Mondtam, hogy lesz!, május 10. után. Akkor megyünk - vagyis megy András - urológiára. De nem akarok addig az időpontkéréssel várni. (Amúgy beutaló nélkül 20.000 Ft a vizsgálat). Jó rendben. Május 16. reggel 8 óra. Ekkor mehet András kromoszómavizsgálatra.

Ebből következik májusban kizárt a lombik... erre amúgy számítottam, és talán jobb is. Túl gyors lett volna - még emészteni kell. :-))

Újabb ötlet: 

El kellene intézni addig a többi papírt is a lombikhoz. Már amelyik nem határidős. Mert van olyan ami csak 3 hónapig érvényes.

Holnap felhívom Kaálit, megkérdezem tudnak-e beutalókat adni, hogy haladjunk... Ma már nem hívom, egy napra  két hívás is sok volt. Utálok telefonálni, nagyon nem szeretem ezeket intézni! Majd holnap erőt veszek magamon és felhívom őket.

Beutalót kell kérni:

Mindkettőnknek:

- HIV tesztre,

- Hepatitis B , és C tesztre

Nekem:

- Vércsoport meghatározásra (úgysem tudom milyen a vércsoportom)

- Teljes vérkép altatáshoz

- EKG altatáshoz

- Háziorvosi ajánlás altatáshoz (nincs is háziorvosom.... az baj? - nem szoktam beteg lenni.)

Most itt tartunk. Emésztünk és araszolunk. Kezdek megnyugodni. Csak szépen el kell fogadnom, hogy nem hajt a tatár. De azért 30. szülinapra igazán megkaphatnám! :)))

Mindenki Andrásról kérdez, ő hogy viseli. András szuper jól viseli. Nem tehet róla, nem csinált rosszat és a tudomány segít! Ráadásul többen is mondták, hogy ez a PICSI tök jó - ha már lombik - mert tényleg csak a legszuperebb, legegészségesebb kisfickókat eresztik össze a petével. Magyarán tudományosan ellenőrzik már a beültetés előtt a génállományt, hogy ne legyen hibás... lehet hülyeségeket beszélek ám. Majd kiokosodom. 

Jövő hónapban megveszem a Hello Baby következő számát - a lombikosoknak (meddőknek) szóló újságot. Most már célcsoporttá váltam én is.

Ja, és nagyon szeretlek András és tudom, hogy nagyon boldog család leszünk.

Csak pozitívan - avagy keresd a dolgok jó oldalát

Még mindig  nem tértem napirendre, és még nehéz a tegnapi napon túllépni, a hallottakon kívül mással is foglalkozni, de megpróbálom.

Először is köszönöm mindenkinek az érdeklődését és hogy gondolt ránk tegnap. 

Az agyam jár folyamatosan. Leginkább azon kattogok, hogy mit kell majd csinálni, és hogy meg fogjuk-e érteni, aztán azon, hogy mennyi helyre kell majd menni, mennyi idő alatt tudjuk majd beszerezni a szükséges dokumentumokat, András hogy oldja meg munkahelyéről a vizsgálatokat, hányszor kell szabit kivennie, hogy fogja majd beadni a szurikat, mennyibe fog ez kerülni.... 

Reggel próbáltam helyretenni ezt a lombik témát és azon gondolkoztam milyen előnyei lehetnek, hogy lombikozni fogunk. Nyilván erőltetett kicsit a felsorolás, de próbáltam minél több dolgot felsorolni...

- Nem kell többet a peteérésemmel foglalkozni, majd foglalkoznak vele a dokik.

- Nem fog eszembe jutni szex közben, hogy "ebből gyerek is születhet".

- Többet nem kell fogamzásgátlót szednem, akkor sem ha már nem akarunk több gyereket.

- Rögtön az elején lombikunk lesz, nem kell egy csomó plusz vizsgálat, inszemináció, nem telnek el évek a lombikig (az eddigi két évet leszámítva).

- Lehet rögtön testvére is lesz majd a gyermekünknek, hiszen lombiknál nagy a valószínűsége az ikreknek.(Ebben az esetben legalább nem is mondhatná nekünk senki, hogy a mai világban 2 gyerek... felelőtlenség)

- Ha májusban (bár szerintem idő hiányában csak júniusban) sikerülne elkezdeni a lombikot, akkor még akár a nyáron kismama lehetek... és ez lenne a legszebb ajándék 30. születésnapomra.