Túl az első leckén

Ez nagyon komoly! Nagyon durva! Nagyon nehéz! és Nagyon jó!

Ma az alapokkal kezdtem - mi mással - ami annyit jelentett, hogy különböző táncmozdulatokat mutatott be három nagy lapos hasú csinos nő. Először gyorsan, aztán lebontva az elemeket. 

Amiket tapasztaltam:

- Nem tudok táncolni!

- Nem mozog a csípőm! Mozgatom, de olyan darabos...

- Nincs ritmusértékem!

- Nem bírom a gyors tempót. Amikor már begyakoroltunk egy elemet, megmutatják gyorsan is, majd még gyorsabban is. Már az első fokozatnál lemaradok. Lemaradnak a lábaim. Megállok. Mi van???

- Nem tudok többfelé koncentrálni. Először is próbálok a lábaimra figyelni, leutánozni a lépéseket. Aztán beleveszik a szexis csípőmozgást. Na, a kettő együtt már nem megy (no meg a szexis jelzőt is hanyagolhatjuk). Vagy a lábam mozog, vagy a csípőm. Hogy tetézzék az egészet, még a kezükkel is varázsolnak... Ne de hogyan??? 

A 35. percig csináltam... azt mondták 20 perces lesz! 

Amúgy csak azért hagytam abba, mert kezdődik a műsorom. Igen, a ValóVilág még mindig!

Meg azért is, mert ma még nem is tanultam .... és muszáj lesz!

Jó hír! Ezt nem fogom egyhamar megunni! Tetszik. Ráadásul megtanulok (bocsánat: ""-hatok!) táncolni! 

... és még valami! Nem vagyok éhes!

Zumba

Egy új őrület, mely végigsöpör a világon. Ez egy táncos, ugri-bugris fitnesz izé, ahol latin zenére mozognak az emberek. Nem szeretem az divathullámokat, a majmolást, ezért általában ezeket nem is követem - juszt sem! De ez felkeltette az érdeklődésemet, annál is inkább, hogy:

1.) nem fogyok simán update-tel

2.) jó lenne mozogni  kicsit

3.) társaságra vágyom (nem sok emberrel találkozom így, hogy itthonról dolgozom)

Enikő (sógornőm), akiről már írtam korábban, múlt héten kipróbálta és minden héten 1x Fehérváron el fog járni. nagyon tetszett neki, bár az elején bajban volt a lépésekkel. Kár, hogy nem Fehérváron lakunk (vagy ők nem Győrben), mert szívesen vele tartottam volna. Bár konstatáltuk, hogy egyikőnk sem a parketta ördöge, sőt magamról tudom, hogy pia kell ahhoz, hogy önfeledten (tömeget elfeledve) érezzem a ritmust. 

De egy zumbára mégsem mehetek el úgy, hogy előtte bedobok 2 felest!!!!!

Kerestem itt Győrben is helyeket, ahol oktatnak zumbát, de:

1.) nem akarok sokat gyalogolni/buszozni (és a közelben nincsen)

2.) 1200 Ft/óra (nekem - az én pénztárcámnak ez sok)

Megoldás????

INTERNET JÖJJ ÉS SEGÍTS! 

Van már nekem Zumbám.... és mos ki is próbálom. Ha végeztem írok róla :)

Érzitek a tavaszt?

Jó pár éve a tavasz számomra az egyik legcsodálatosabb dolog. A tél után szinte megőrülök a napsütésért, a fényért, a csicsergő madarakért, a nap cirógató melegéért. 

Igaz, még február van, február eleje, de az időjárás pár napig megajándékozott bennünket egy pici kis tavasszal. Ilyenkor olyan jól esik kimozdulni, beleszagolni a levegőbe, szellőztetni. Nem utolsó szempont, hogy a fűtést 1-2 napig minimálisan kellett csak használnunk. 

Szeretlek Tavasz, gyere gyorsan, maradj sokáig és tégy nagyon boldoggá!

Kontrol nélkül

Maja és Lili általában véve kulturált, szófogadó gyerekek, akik tudnak viselkedni. Főleg a szülők jelenlétében. Aztán amikor apának és anyának dolga akad, és papára, dédszülőkre és nagynénire hagyják egy órára őket, akkor a gyerkőcök megnyílnak ... 

Mira

Hétvégén találkoztam unokatesómékkal Lóciékkal és a pici Mirával. Olyan édes az a kislány, egyfolytában mosolyog, mindig jókedve van. Jól meg is szeretgettük mamival! Nálam volt a fotóapparátusom, így csináltam róla pár fotót, amiből 1-2-t meg is mutatok. Az elején amikor meglátta a nagy fényképezőgépet csak nézte, lefagyott a mosoly a szájáról. Nem sírt, csak lesett. Nagyon fotogén baba amúgy! Tüneményes!

Ha szeretnéd nagyobb méretben is megnézni, kattints a képekre!

Muszáj tanulnom

Muszáj komolyan vennem a tanulást, mert azt fogom egyszer csak észrevenni, hogy hipp-hopp elszaladt fél év, és lejárt az online tanfolyamom. Mivel sajnos egy nap csak 24 órából áll, ebből reggel 7-től dolgozom általában délután 4 óráig, majd főzök, majd fél 6 körül nekiállok tanulni, és teszem ezt 7-ig. Utána szégyen-nem szégyen, Való Világot nézek, fürdök és fekszünk le tévézni. Szóval a blogra nem sok időm marad sajnos. 

A leckék amúgy nehezednek, egyre többször kell ismételnem és figyelnem a szabályokra. Nem haladok már olyan gyorsan mint az elején, aminek az oka többek között az is, hogy nem szeretnék felületes lenni. 

Most azt találtam ki, hogy ha egyszer lerakom a felsőfokú nyelvvizsgát, egyrészt ki fogok használni minden amit ezzel a nyelvvel ki lehet, másrészt lesz egy olyan magabiztos tudásom, amivel majd szeretnék vállalni magántanulókat - persze amennyiben lesz rá igény.

Úton hazafelé

Fehérvárról utazunk vissza Győrbe

Névnapi ajándékom

Ezt kaptam Bandymtól névnapomra. Nagyon megtetszettek a koboldok és tündérek pár hónapja. Győrben van egy bolt (és még egy Egerben), ahol ezekhez a különleges kis lényekhez hozzá lehet jutni. Mikor bent jártunk, kitaláltam, hogy szeretném gyűjteni. András pedig most névnapomra meglepett eggyel. 

Mindegyiknek van jelentése: A régi legenda szerint, az otthonod, a kerted növényeinek, virágainak szépségét és ragyogását a nagy szemű, hosszú, vékony kezű és lábú “Pixies”-nek hívott őrök vigyázzák. Éjjel és nappal őrködnek,hogy a virágok nyíljanak, növekedjenek. Ha jól megválasztod a növényeket a bűvöletes otthonodban, igazi menedékhelyet adsz a Pixies családoknak, amiért cserébe jó szerencsét és vagyongyarapodást várhatsz tőlük. Vannak koboldok melyek az egészségedet védik, vannak melyek a boldogságot , ez pedig, amit András választott nekem a gyermekkel, gyermekáldással kapcsolatos. Tetszik, nagyon tetszik! Drága vagy Bandym!

Dilemma

A: Éhes vagyok!

Én: Egyél valamit!

A: Nincs mit...

Én: Mi az hogy nincs mmit? Van sajt, sonka, kolbász, kenőmájas, tojás, kenyér...

A: De nekem az nem kell!

Én: Nem is vagy éhes.

Mit szeretnél vacsorázni?

3/4 4-kor csörög a telefonom. Bandym az. Felveszem:

Én: - Sziaa! 

Bandy: - Sziaaa, mit szeretnél vacsorázni?

Én: - Semmit, hamlettet eszek tejföllel. 

Bandy: - Vegyek neked valamit?

Én: - Igen, légyszíves tejfölt meg magadnak amit akarsz vacsizni!

Milyen kedves vagyok! Nem baj majd jövőhétre összedugjuk a fejünket és megveszünk előre az alapanyagokat. Na majd akkor főzök. 

Végül András husit hozott, kacsamellet. Kérlelt, hogy egyek! Nem akartam, de aztán elkezdte sütni... olyan jó illata volt. Nagyon jó!

Én: - Egye fene kérek.

András sugárzott! Én is, mikor megkaptam a vacsimat! Köszönöm Bandym!


 

Kattints a képre és nézd meg nagyobb méretben! Érdemes! :)

Spúr

Grrrrrrrrrrrrrrr ...... naaaagyoooon fáázoook! 17 C' van. A lakásban! Lehet nem kellene ennyire spórolni?

Gólyahír

No nem az enyém még!

 A mai nappal egy újabb taggal bővült az olvasói létszámom - amit persze még mindig egy kezemen meg tudok számolni. De ez nem baj, mert nem is szeretném, hogy akárki belelásson az életembe. Jelenleg tényleg csak azok olvasnak (pontosítok:tudnak a blogomról), akik közel állnak hozzám, és talán azt is mondhatom, hogy szeretném, hogy "lássák" a gondolataimat, érzéseimet. 

Ma vendégségben voltam Alizéknál. Alizzal még az ING-s időszakban ismerkedtem meg, aztán később is dolgoztunk együtt. Itt laknak tőlünk 2 percre - ennek ellenére negyed évente találkozunk. Most mondjam, hogy ennyire lusta vagyok? Hétfőn váltottunk e-mailt, és akkor szólt, hogy szerdán ugorjak át, vagy átjön ő is, csak talizzunk, dumcsizzunk. Nem fogok hazudni, egyből az futott végig az agyamon, hogy lehet..... talán végre....esetleg sikerült nekik... 

Hát nem tévedtem. Mikor megláttam rögtön feltűnt, hogy milyen nagy lett a pocakja. (A nagy, az hozzá képest nagy, mert az enyém nagyobb, csak más okból). Szóval nem haboztam - és bár félve, nehogy esetleg az legyen, hogy rosszul láttam - rákérdeztem: "Te terhes vagy?" És igen, az. A durva az, hogy annyira az elején vagy, hogy valakinek ezt még a teszt sem mutatja ki. 

Érdekes, de most nem volt bennem irigység. Talán azért mert valahol sorstársak vagyunk. Nem tudom, de Tőle egy percig sem irigylem ezt az állapotot. Aztán önző módon persze rögtön az is végig futott az agyamon, ha nekünk is sikerülne 2-3 hónapon belül (de még a fél év is belefér), akkor még együtt is babázhatnánk... ha már ilyen közel lakunk egymáshoz... Hmmmm... :) .... bármi lehet! Én hiszek benne!

Házi praktikák, fortélyok

Február 1. (kedd)

 

Közjegyző után a parkoló felé vezető utunkon tettünk egy kitérőt. András nemrég egy bizományi üzletben járt, ahol a különböző műtárgyakon, műszaki cikkeken kívül használt, régi könyvek is helyet kaptak. Most megmutatta a boltot. Még ott volt az a kis plasztika, amit már múltkor is látott. Ez azért ragadta meg a figyelmét, mert otthon nekünk van egy sorszámozott, amit még mamám vett sok-sok évvel ezelőtt. Sok-sok évvel ezelőtt az a kis plasztika olyan sokba került, hogy papámék majdnem hülyét kaptak mikor megtudták, hogy mamám mivel állított haza – az építkezés közepén. Na de a lényeg, hogy ahhoz a plasztikához hasonlót talált András is. Ezt mutatta most meg. Bár nem került olyan sokba, mint amire számítottam, de még mindig az a kategória, amire húzom a számat. Nekem nem kellene, mert nem az én ízlésvilágom, meg én ilyenre sajnálnám is a pénzt, de ajándéknak jó lenne… majd egyszer…

Azért üres kézzel nem jöttünk el, vettem kemény 250 Ft-ért egy könyvet, melynek a címe már a címben is látható „Házi praktikák, fortélyok”. A könyvben otthon elkészíthető gyógyteák, praktikák találhatóak, némely meg is mosolyogtatott. Ilyen volt például, hogy vágott sebnél nyálazzuk be az ujjunkat, mert az fertőtlenít. Amúgy rengeteg olyan gyógynövényről, -teáról ír, melyről még sosem hallottam.

Ez pedig kedves sorstársaim egy hasznos tanács a könyvből, ha horkol a párunk:

1. Emeljük meg az ágyat a láb részénél. Ilyen testhelyzetben kevésbé fog horkolni a férfi ember. (nagyon jól nézne ki az ágy…)

2. (és ez baromira tetszett) Ha hason vagy az oldalán fekszik alanyunk, nem nagyon horkol. A hátán annál inkább. Megoldás: varrjunk a pizsamája hátoldalára a két lapocka közé egy golyót és nem fog a hátára feküdni.

Ezzel csak 2 probléma van:

1. Nem tudok varrni!

2.  Bandym nem visel pizsamát.

+ 1: Milyen golyót??? Üveggolyót?

Majd írok még máskor is ilyen jó kis tanácsokat a 80-as évekből…

Monopol szolgáltatói uralom

Február 1. (kedd)

Végre lenne időm a blogomat írni, erre nincsen internet kapcsolatunk. Most offline, word-ben jegyzetelek. Ilyenkor nagyon ideges tudok lenni. Főleg azért, mert múlthéten szintén órákon keresztül nem tudtam netezni, ráadásul napközben, amikor dolgoznom kellett volna. Az internet és tv egy szolgáltatótól érkezik, és a tv-vel szintén problémáink vannak. Digitális jelen keresztül fogjuk a csatornákat, de úgy hetente 2x a legjobb csatornák bemondják az unalmast, és órákon keresztül csak a hibaüzenet jelenik meg a képernyőn. De persze ha késünk a csekkek befizetésével, akkor egyből küldik a fizetési felszólítást, rászámolva 400 Ft postaköltséget. Az első adandó alkalommal, amikor lehetőségünk lesz szolgáltatót váltani, megtesszük. Ideérhetnének már a Digisek, mert fele ennyi pénzért netezhetnénk és tévézhetnénk, mint most a rohadt Vidanettel. Jelenleg havi 8200 Ft-ért nézzük a tv-t és netezünk 8Mbit/sec-mal, a Diginél mindez 5000 Ft lenne…. De Győrben még sajna nem olyan kiépített, mint Székesfehérváron.

Közjegyző II.

Ma voltunk közjegyzőnél. Izgalmasan indult, mert a buszmegállóba hiába mentem, busz nem jött. Aztán szólt egy idősebb bácsi, hogy állítólag nem járnak a buszok, mert bombariadó volt. Kérdezte tudok-e erről valamit, de nekem tök új infó volt. Hívtam is Andrást, hogy mégiscsak jöjjön el értem, mert nem fogok odaérni kettőre gyalog. (Ha több időm lett volna, lehet be is sétáltam volna a városba, mert szombat óta nem voltam levegőn, és nagyon jól esett kimozdulni.) A másik izgalom aztán abból jött, hogy a címet nem néztem meg. Pontosabban még tegnap amikor rátelefonáltam az irodára, akkor a naptáramba felírtam, de azóta rá sem néztem. Kénytelenek voltunk az emlékezetemre hagyatkozni, ami szerencsére nem hagyott cserben, pontosan emlékeztem a címre. Az iroda egy régi belvárosi épületben volt, és írtó büdös volt a lépcsőházban. Csatorna szag. 

Megérkeztünk, elkérték az iratainkat, majd a váróba irányítottak minket. Elég sokat kellett várni, így gondoltuk olvasgatunk addig... Volt ott 2008-as Blikk, 2006-os Story magazin.... Amúgy ahhoz képest, hogy kész nyomtatványuk , vagy sablonjuk van erre a nyilatkozatra, elég sokat kellett várnunk. Mondtam Andrásnak, hogy biztos azért, hogy nehogy azt higgyük, hogy a 15.000 Ft-ért nem csinálnak semmit. Aztán behívtak minket és a közjegyző felolvasta a nyilatkozatot, amit aztán két példányban meg is kaptunk. Az egészet nem fogom ide leírni mert 2 A4-es oldal, de 1-2 pontot bemásolok.

1. B.A. és Z. D. egybehangzóan és kölcsönösen kijelentjük, hogy 2006. november óta folyamatosan együtt élünk, utóbbi időben, és jelenleg is a .... szám alatti lakásbérleményünkben.

2. Kapcsolatunkból gyermek nem született (sajnos - szerk.)

3. Kijelentjük, hogy egymással vér szerinti rokoni kapcsolatunk nincs (még jó - szerk.) és házassági köteléke egyikünknek sem áll fenn, és az élettársi kapcsolatok nyilvántartásába sincs bejegyzésünk. Kijelentjük, hogy családi állapotunk nőtlen, illetve hajadon.

6. Amennyiben a közeljövőben megtörténő egészségügyi beavatkozásból vagy beavatkozásokból gyermek születik, úgy B.A. kijelentem, hogy a születendő gyermeket (gyermekeket) tőlem származónak elismerem. (itt elérzékenyültem magamban - szerk.)

A lényeg körülbelül ennyi. Persze az új jogszabályok szerint ha lesz babánk még külön apasági nyilatkozatot kell Andrásnak tennie, mert egy új rendelet vagy törvény szerint csak a házasságban születő gyermeknél nem kell külön apasági nyilatkozatot tennie az apának. Olyan jó ezt a szót leírni, hogy apa! Apa, anya, kisfiam vagy kislányom, gyermekem. Olyan szépen hangzanak! Már alig várom, hogy használhassam! - más megközelítésből! Hamarosan majd tehetem, mert nemsokára jó kezekben leszünk és segítséget fogunk kapni!