2010. február 22., hétfő

Még nem mondtam magamról...

Még nem mondtam magamról, hogy filmmániás vagyok. Rengeteg filmet láttam már, és mindig néznék valami újat. Kedvenceim a családi filmek és a thrillerek vagy horrorok. Ez utóbbi két kategória szerintem sokszor egybefolyik, nehéz különbséget tenni. Hogy mi teszi a horrort horrorrá, nem nagyon tudom. Talán a sok vér. Na az a része annyira nem vonz. Családi filmeket általában egyedül nézik, thrillereket pedig a párommal. Imádom a Harry Potter stílusú filmeket is, amik totál kiragadnak a mindennapokból, és kicsit ki tudok kapcsolni.

Dan és a szerelem - ezt a filmet tegnapelőtt láttam. Arról szólt, hogy egy apa, akinek meghalt a felesége, egyedül nevelte 3 lányát. Elutaztak a nagyszülőkhöz pár napra, ahol összegyűlt a család és az apa újságvásárlás közben belebotlott egy nőbe, beszélgettek és belezúgott. Csak ez a nő, a tesójának a barátnője volt, mint ez ki is derült nem sokkal azután mikor hazaért újságvásárlásból. Jöttek a bonyodalmak, vicces helyzetek. De ez a film nem a története miatt fogott meg. Hanem az a családi összetartás miatt, ami a filmben látható volt. Egy hatalmas család, ahol mindenki szereti a másikat - nem csöpögősen, és pl. a nők a pasik ellen versenyeznek (rejtvényfejtés) és aki veszít az mosogat.... Minden arról szól a pár napban - amit egy évben egyszer ebben a nagy létszámban együtt töltenek - hogy jól érezzék magukat. Házi színházat csinálnak, ahol mindenki fellép valamivel. Gyerekek, szülők, nagyszülők. Ez a film ezért fogott meg, mert szerintem mindenki vágyik egy ilyen "családra" - és azért idézőjelben, mert nem a saját családunkkal van a gond, hanem az odafigyelés hiányával. Valamint a filmben nem az egyén kap jelentős szerepet, hanem a család együtt. ... mindenki fontos és mindenki véleménye számít

Légió - ez volt a hétvége másik filmje. Na ez a thriller kategória volt. Ahol az angyalok lejöttek a Földre, mert Isten kiábrándult az emberekből és el akarta pusztítani őket. De Mihály arkangyal ellenszegült, mert ő még látott reményt az emberiségben. Maga a történet kb. erről szól, van benne egy kis vér, lövöldözés, menekülés, terhes nő, akit meg kell védeni mert az ő gyereke fogja a reményt jelenteni.... Igazából a filmről csak azért írtam, mert az utóbbi időben minden film (kivéve amelyik nem - 2012-vel és a világvégével foglalkozik, illetve próbálják felhívni a figyelmünket, hogy vigyázzunk a Földünkre, mert elpusztítjuk. Lásd: 2012, Avatar.... Persze az Avatarban ez csak átvitt értelemben jelenik meg, hiszen az már a jövőben játszódik, de ott is a természeti értékeket, meg persze az emberi értékeket hangsúlyozza.
Személy szerint én nagyon örülök ezeknek a filmeknek, valahogy erősíteni, tudatosítani kell az emberekben, hogy nem jó irányba haladunk.
Na de erről majd máskor....

Szép estét!

2010. február 21., vasárnap

Az első!


Láttam egy filmet a napokban. A címe Julie and Julia! Valószínűleg ez a fim hozta meg bennem az elhatározást, hogy blogot írjak. Naplóim voltak már korábban is, de azok még a kézzel írott változatok voltak. Viszont a korral együtt haladni kell. Mármint nem az én korommal, hanem természetesen a világgal. Nem célom, hogy embereket, vagy egy közösséget szólítsak meg. Én csak írni szeretnék... magamnak! Azt hogy miről, majd hozzák magukkal a mindennapok.

Ma megkezdem!

.....Hát nem indul könnyen az biztos. Nem jelenik meg, amit írtam! Azon gondolkoztam, hogy talán azért, mert a bejegyzés dátumát és idejét átállítottam a jelenlegi időre, és lehet maga a blogos weboldal meg külföldi és más időzónában van. Majd kiderül.

... Nehéz lesz a blog írás, úgy, hogy senkinek nem akarom mutogatni - egyelőre legalábbis nem tervezem nyilvánossá tenni. Vasárnap van, délelőtt 9 óra és a párom az előbb is bejött a szobába, amihez természetesen szíve joga, de nem kell, hogy megkérdezze mi ez, miért és miről... és akkor mi értelme. Jobb ezt- így előre látva - megtartani magamnak!

Újabb próbálkozás, hátha most sikerült. Max. állítok a dátumon így elsőre.