Nem bírom ki, muszáj írnom róla! Nem akartam még csak gondolni sem rá, sőt, próbáltam az ellenkezőjét elhitetni magammal, nehogy csak csalódás érjen megint, de muszáj megosztanom legalább "önmagammal" a blogon keresztül.
Szóval.... nagyon fáj a derekam, és 37 C a hőm, vagy kicsit felette.... Igen, arra akadok kilyukadni, hogy lett bennem egy kis halvány remény, hogy talán jönni akar végre egy kis pici lény, jönni, hogy a családunk része lehessen. Persze annyira nem szabadna még reménykednem, mert jártam már így többször is, s most még csak ma vagyok a ciklusom 28. napján, tehát (úgy félek leírni) ma kellene (nem kellene) megjönnie. Tudom nagyon korán kezdtem el reménykedni és hiába jellemző a ciklusomra, hogy 28 napos, ettől még késhet, aminek bármi oka lehet (meleg, gyulladás, stressz).
Hogy mégis miért bizakodom?
Van egy oldal, ciklus.hu, ahol több mint egy éve vezetem a ciklusomat. Ez mutatja a peteérést és a várható menstruációt, meg igazából rengeteg mindent fel lehet vezetni. Nos, nekem a naptár 27.-re mutatta a peteérést. Van ovulációs mikroszkópom is, azt is használgatom - bár eddig nem tudtam teljesen jól kihasználni. Szóval bár a mikroszkóp még a páfrányokat annyira nem is mutatta, csak másnap, de azt mondják, hogy peteéréskor a hüvelyváladék megváltozik, nyúlósabb lesz. Na, most nekem ez a jel tökéletesen megvolt.
Eltelt 2 hét, közben nagyon semmi különös jel nem volt, ami esetleg másoknak szokott jelentkezni, talán annyi, hogy a vérnyomásom ingadozott, szédültem, de nem tudom be ennek, mert sajnos mostanában többször is előfordult velem ilyen.
Ami miatt a remény megcsillant az kettő dolog:
- Tegnap nagyon erősen elkezdett fájni a derekam. De nemcsak úgy fájdogált, hanem komoly problémát jelentett lehajolni, bizonyos testhelyzetekben ülni vagy feküdni. (Ezt persze okozhatja megfázás is, mert benne van a pakliban a hétvégi szabadban üldögélős esti baráti összeröffenés után). Aztán utána is olvastam, hogy ezt akár okozhatja a keresztcsont növése vagy változása, ezt nem tudom pontosan, a lényeg, hogy a test már ilyenkor változásokon mehet keresztül (nekem amúgy keresztcsontom fáj).
- Aztán ma vártam (persze dehogy vártam), hogy megjöjjön a menzeszem, de nem jött - még (és remélem így is marad). Ez még jelnek nem mondható, mint ahogy már feljebb írtam is, hiszen ma vagyok a 28 napon. De kíváncsiságból megmértem a hőmet - többször is nap folyamán és 36,8 - 37,2 között ingadozik folyamatosan. Állítólag menzesz előtt leesik. Nem mértem amúgy rendszeresen a hőmérsékletemet, mert nem volt türelmem hozzá, így nem vezettem hónapokon keresztül hőgörbét sem, de azt az 2-3 hét, amit végig mértem, az mindig 35-36,4 közötti hőket mutatott nekem. Na aztán persze lehet a hőm is attól magasabb, hogy megfázott a derekam a hétvégén. A közérzetem a fáradtság érzésén! (ez is lehet akár egy jel) kívül teljesen jó.
Még valami - de persze ezt is okozhatja szintén a már sokat emlegetett megfázás :D - egyfolytában pisilnem kell. (Megfázás, sok folyadék , de lehet pszichésen, hogy lássam (ne lássam) megjött-e.
Most mit mondhatnék még? Szeretném hinni, hogy itt az idő és nem kell már tovább várnom a csodára! Ez a csoda kiteljesítené az életemet, és beteljesítené a legszebb álmaimat.
Most nem tehetek mást, minthogy türelmesen várok. Próbálok türelmesen várni.
Szóval.... nagyon fáj a derekam, és 37 C a hőm, vagy kicsit felette.... Igen, arra akadok kilyukadni, hogy lett bennem egy kis halvány remény, hogy talán jönni akar végre egy kis pici lény, jönni, hogy a családunk része lehessen. Persze annyira nem szabadna még reménykednem, mert jártam már így többször is, s most még csak ma vagyok a ciklusom 28. napján, tehát (úgy félek leírni) ma kellene (nem kellene) megjönnie. Tudom nagyon korán kezdtem el reménykedni és hiába jellemző a ciklusomra, hogy 28 napos, ettől még késhet, aminek bármi oka lehet (meleg, gyulladás, stressz).
Hogy mégis miért bizakodom?
Van egy oldal, ciklus.hu, ahol több mint egy éve vezetem a ciklusomat. Ez mutatja a peteérést és a várható menstruációt, meg igazából rengeteg mindent fel lehet vezetni. Nos, nekem a naptár 27.-re mutatta a peteérést. Van ovulációs mikroszkópom is, azt is használgatom - bár eddig nem tudtam teljesen jól kihasználni. Szóval bár a mikroszkóp még a páfrányokat annyira nem is mutatta, csak másnap, de azt mondják, hogy peteéréskor a hüvelyváladék megváltozik, nyúlósabb lesz. Na, most nekem ez a jel tökéletesen megvolt.
Eltelt 2 hét, közben nagyon semmi különös jel nem volt, ami esetleg másoknak szokott jelentkezni, talán annyi, hogy a vérnyomásom ingadozott, szédültem, de nem tudom be ennek, mert sajnos mostanában többször is előfordult velem ilyen.
Ami miatt a remény megcsillant az kettő dolog:
- Tegnap nagyon erősen elkezdett fájni a derekam. De nemcsak úgy fájdogált, hanem komoly problémát jelentett lehajolni, bizonyos testhelyzetekben ülni vagy feküdni. (Ezt persze okozhatja megfázás is, mert benne van a pakliban a hétvégi szabadban üldögélős esti baráti összeröffenés után). Aztán utána is olvastam, hogy ezt akár okozhatja a keresztcsont növése vagy változása, ezt nem tudom pontosan, a lényeg, hogy a test már ilyenkor változásokon mehet keresztül (nekem amúgy keresztcsontom fáj).
- Aztán ma vártam (persze dehogy vártam), hogy megjöjjön a menzeszem, de nem jött - még (és remélem így is marad). Ez még jelnek nem mondható, mint ahogy már feljebb írtam is, hiszen ma vagyok a 28 napon. De kíváncsiságból megmértem a hőmet - többször is nap folyamán és 36,8 - 37,2 között ingadozik folyamatosan. Állítólag menzesz előtt leesik. Nem mértem amúgy rendszeresen a hőmérsékletemet, mert nem volt türelmem hozzá, így nem vezettem hónapokon keresztül hőgörbét sem, de azt az 2-3 hét, amit végig mértem, az mindig 35-36,4 közötti hőket mutatott nekem. Na aztán persze lehet a hőm is attól magasabb, hogy megfázott a derekam a hétvégén. A közérzetem a fáradtság érzésén! (ez is lehet akár egy jel) kívül teljesen jó.
Még valami - de persze ezt is okozhatja szintén a már sokat emlegetett megfázás :D - egyfolytában pisilnem kell. (Megfázás, sok folyadék , de lehet pszichésen, hogy lássam (ne lássam) megjött-e.
Most mit mondhatnék még? Szeretném hinni, hogy itt az idő és nem kell már tovább várnom a csodára! Ez a csoda kiteljesítené az életemet, és beteljesítené a legszebb álmaimat.
Most nem tehetek mást, minthogy türelmesen várok. Próbálok türelmesen várni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése