Tanulok...

Mostanában elég ritkán írok. Se időm, se kedvem nem volt azt utóbbi időben blogolni. Egész nap a gép előtt ülök, amikor meg végzek a munkámmal mérlegelnem kell, hogy tanulni ülök vissza a számítógép elé, vagy lejegyzetelni a gondolataimat. Mivel az eszperantó tanfolyam féléves, ezért nyilván az a fontosabb amiért pénzt adtam ki. 

Akárki akármit gondol, ez egy tök jó nyelv és azt is el tudom képzelni, hogy egyszer majd nagyobb szerepet fog kapni, és nem csak azért tanulják majd emberek - mint én is -, hogy legyen egy nyelvvizsgájuk a diplomához. A tanulás során háttéranyagokat is olvasok a nyelvről, amelyben nagyon jól levezették, hogy miért az angol a világnyelv, milyen lépéseket tett és tesz meg a mai napig, hogy a leggyakrabban beszélt nyelv legyen. 

Anno - dátumot nem jegyeztem meg - angol és amerikai területekről nyelvtanárok jöttek Kelet-Európába és kezdték el ingyen tanítani a nyelvet. A tanárokat is ingyen képezték át orosz nyelvtanárból angol nyelvtanárrá. Szinte fillérekért lehetett hozzájutni az angol nyelvkönyvekhez, a tanfolyamokon részt venni, angol és amerikai filmeket megnézni. Ez egy jól átgondolt marketing stratégia volt. Miután megismertették kultúrájukat Kelet-Európával már könnyen behozhatták a termékeiket, ételeiket, könnyen tudtak megtelepedni a tömegfogyasztást kiszolgáló cégek. 

És hogy miért is gondolom azt, hogy van jövője az eszperantónak? Talán azért, mert mindenkinek van egy anyanyelve, amin magabiztosan tudja megfogalmazni a gondolatait, érzelmeit, érveit. Egy nem anyanyelvet lehet beszélni kevésbé jól, jól, nagyon jól, kiválóan, de egy anyanyelvűvel már nehéz felvenni a versenyt. Főleg ha nem csak egy hétköznapi társalgáról van szó, hanem tétre menő kérdésekről, vitákról (nemzetközi szerződésekről, jogi vitákról). Ilyen esetekben nem szívesen adunk előnyt  a másiknak, tehát érdemes egy olyan nyelven kommunikálni, vagyis érdemes lenne, melyet mindkét félnek tanulni kellett. Jó nem biztos, hogy az eszperantó lesz az a nyelv amit majd egyszer ezért fognak használni - más "csinált" nyelvről mondjuk nem tudok - de az esély megvan rá, hiszen nem egy nehéz nyelv és egyenjogúságot biztosít.

Úgy döntöttem, hogy egy kicsit megmutassam mit tanulok megcsinálom itt az egyik házi feladatomat, mely szerint 10-12 mondatban kell írni magamról egy ismerősömnek, majd kérdeznem tőle, róla.

Íme:

Saluton! Mia nomo estas Dóra. Mi estas Dóra Zimmermann. Mi vivas en Győr. Mia domo ne estas en la centro de la urbo. Mi jam ne estas studento, mi laboras en mia domo. Mia profesio estas merkatikisto. Mi sxatas mia laboro. Mi kaj mia amiko volas esti patro kaj patrino. Mi lernas Esperanton. Mi volas paroli Esperanton bone.

Kio estas via nomo? Cxu vi laboras aux vi estas studento? Cxu vi vivas en Győr? Cxu vi logxas en la granda bela domo? Kio estas via profesio? Mi auxdis gxin, ke vi estos ingxeniero. 

Most nem írom le magyarul, de nagyjából ki is lehet következtetni. Sok szó jön a latinból, latinból meg sok szót vettek át más nyelvekbe. Az "x"-ek aposztróf, ékezet helyett szerepelnek, amiket a billentyűzettel nem tudok leírni, de úgy kell elképzelni, hogy pl. az eszperantóban a "g" betűt g-nek ejtjük, de gx-ként (azaz ékezettel) dzs-nek.

Na ennyit az eszperantóról, ígérem nem fogom rendszeressé tenni a házi feladatok blogomban történő publikálását.