2010. szeptember 30., csütörtök

Mikrohullámos sütő - a barátunk!

Mivel elég szelektív az agyam mostanában, nem tudom írtam-e hogy a mikrónk feladta. Tudom-tudom, nem vagyok elég precíz blogíró, mások - akiket olvasok - még be is linkelik ha utalnak valamire a korábbi bejegyzéseikből, de ők sokkal szórakoztatóbban is írnak és szebben is fogalmaznak. Én meg..... ahelyett, hogy ilyenkor estére messze elkerülném a számítógépet az egész napi pötyögés után, még leülök közösségi oldalakat nézni, fórumokat és blogokat olvasgatni és írni. Nemhogy a párommal tölteném az időmet... mentségemre szóljon, hogy köszöni Ő is jól van, Fifa-t vagy Maffia-t játszik... a másik számítógépen.
Szóval az én Bandym! Az én Bandym éjjel megálmodta, hogy mi lehet a mikrónk baja, ami kb. másfél hete egy bögre víz melegítése közben levágta a biztosítékot... a lépcsőházit is. Gondolom mikrója mindenkinek van otthon, és napi szinten használja is. Hát meglehetősen hozzánk nőtt a szerkezet, így aztán szenvedtem a tej, és az ebéd megmelegítésekor is. Aztán pár nap alatt persze hozzászoktam, de! ma újra van mikrónk! András szétszedte, áttanulmányozta a madzagokat vezetékeket, megtalálta a probléma kulcsát, aztán.... na a többi folyamatot már nem igazán tudom leírni, mert nem tudom megfogalmazni, csak izékről írnék, meg bigyókról írnék, így meg felesleges. 

Isten hozott Mikrónk újra köztünk, még szerencse, hogy mostanában nem akartam pattogatott kukoricát enni

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése