A blog nem egy napló! Jó pár nap kihagyás után mindig próbálom összeszedni a gondolataimat, hogy mi történt velem, miről írhatnék. De nem kell mindenről beszámolnom - úgy mint ahogy régen a naplómban minden nap írtam, mindenről. Nemcsak azért, mert nem olyan céllal indítottam, hanem mert mert nem feltétlenül csak én olvasom.
A hétvégét otthon töltöttük. Pénteken találkoztunk 1-2 baráttal a Jé presszóban pár órára. 9 körül értünk oda, mert előtte a Kelemenen még rendeltünk kaját, amit meg kellett várni. A Kelemenen lévő pizzériából rendeltük, mégis másfél óra kellett hozzá, hogy kihozzák. Már nagyon éhesek voltunk és emiatt idegesebbek is, aztán csak meghozták a kajánkat. Szerencsére nem vártunk rá hiába, nagyon finom volt.
András anyukája elutazott Dombóvárra, így egyedül voltunk a Jancsáron. Másnap - azaz szombaton reggel András észrevette, hogy keresték éjjel a munkahelyéről. Na, gondoltuk, biztos a vörösiszap miatt, mert már úgy volt péntek délelőtt is, hogy egyedül fogok hazautazni Fehérvárra. Akkor ezt megúsztuk, de most úgy alakult, hogy mégis mennie kell. Így ő szombat este vissza is utazott Győrbe. Mentem volna én is szívesen, de nekem volt vasárnap még egy halaszthatatlan találkozóm.
Aztán vasárnap reggel András szólt, hogy ne ijedjek meg ha otthon találok majd valakit. Nem értettem.... Erre megismételte. Még mindig nem... aztán LEESETT! Szóval megint nem vitték el Andrást - csodálatos szervezés, aminek persze nagyon örültem. Nem attól a pár naptól tartottam amit külön töltöttünk volna, hanem attól, hogy az iszaptól valami baja is eshetett volna.
Vasárnap megint buszoztam, de most wifi nélkül. Így filmet néztem a buszon - fülhallgató nélkül, és muszáj volt hangosan, hogy halljam is... nem nézett hátra senki, úgyhogy biztos nem is zavartam senkit sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése