Reggel van, 7:45, vasárnap. András elment edzeni, nekem meg írni támadt kedvem. Jó dolog írni, sokszor van, hogy csak ülök a blogom előtt és szeretnék írni valamiről, de persze témám nem mindig van hozzá, nem történnek mindig érdekességek amiket esetleg érdemes is lenne lejegyezni. Így sokszor csak ülök a gép előtt, olvasom az előző bejegyzéseket, és nézek ki a fejemből. Vannak napok, amikor egyáltalán nem tudok leülni írni, egyszerűen nincs hozzá ihletem, így néha majdnemhogy egy hét is eltelik blogolás nélkül. Aztán van, amikor 2-3 bejegyzés is születik egy nap. Bár nem lóverseny, de a november azért eddig egész jól áll.
Régen - kb. 15 évvel ezelőtt - amikor még írtam naplót, mindennap lejegyeztem az aznap történteket ... mi volt aznap a suliban, milyen jegyet kaptam, mit ettem -ez egy fontos momentum volt már akkor is-, vagy esetleg az aktuális szerelmemről -legtöbbször plátói szerelmemről - ömlengtem. Ezeket amúgy nagyon jó újra végigolvasni, hiszen az emlékeke meg-megkoptak.
Azért is jó végigolvasni a bejegyzéseket, mert általában újra végigélem gondolatban amit leírtam, és folyamatosan mutat egy irányt, hogy a későbbi bejegyzéseimet milyen részletességgel írjam majd le, hogy azokat visszaolvasva tényleg újra át tudjam élni az "élményeket". Szeretek nosztalgiázni....
"Állatmentő, istálló, játszótér" - Dóra a felfedező... ez megy a Tv-ben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése