Terv mára:

1. reggeli

2. felöltözni (az első kettő valószínű fel fog cserélődni)

3. nyelvtanulás

4. porszívózás, felmosás a parkettaápolóval

5. ebéd (amit András főz)

6. nyelvtanulás

7. Zumba

8. vacsora

9. Tv (vacsora közben és után)

Gyerekszáj

Virág az unokatesóm, Hanna a 2 és fél éves kislánya (a nagyobbik). Van egy pici is, Villő, de most nem róla fogok írni.

Viriék próbálják Hannát nagyon következetesen nevelni, sok mesével, játékkal, énekkel, zenehallgatással TV mentesen. Közösségbe is el szoktak járni, suliba (Virág és egyben nagynéném munkahelye is), játszóházba, piciknek szóló előadásokra. Hanna értelmes, huncut kislány, 2 éves gyerekhez képest hatalmas szókinccsel.

Story: Sétáltak a Bartók Béla utcában (ott laknak mamámék nagynénémmel), ahol van egy pici kis füves terület egy Bartók Béla szoborral. Az utcában van egy ismerős is, vmilyen Béla, akivel séta közben találkoztak. Nem sokkal utána....

Hanna: Béja bácsi

Virág: A Bartok Béla bácsi?

H: Neeeem

V: A vmilyen Béla bácsi?

H: Neeeeeeeeeem (huncutan vigyorogva)

V: Kicsi Hannám, akkor melyik Béla bácsira gondolsz?

H. A Cd-s Béla bácsira (otthon hallgatott cd borítójáról)

V: Ja, a Varga Béla bácsi!!! (fogalmam sincs ki lehet ő) Ő jó hapsi. 

H: Jó faszi!

V: Hanna, ugye azt mondtad jó hapsi

H: Neeeeem - fülig érő szájjal - jó faszi! 

De honnan veszik ezeket a gyerekek?

Akko' mi most chatelünk?

Délután mikor facebook-ra felléptem, észrevettem, hogy bátyám, Máté is fent van. Ráírtam chat-en....

D: Szia bátyám, puszi! 

M: Halló! Honnan?

D: Győrből, most hétvégén itt maradtunk

M: Akko' mi most chatelünk? Én még sosem csináltam ilyet!

Majdnem legurultam ágyról annyira elkezdtem nevetni. Pár mondatot még váltottunk, ("Lassabban, nem bírlak követni, én csak egy ujjal pötyögök" - Máté) aztán el is köszöntünk.

Tánci-tánci

Ma is Zumbáztam! Tegnap már nem volt időm rá, sőt tegnap tanulni sem tanultam. 5 körül értünk haza Kaáli után (még a gőztisztítóért is elmentünk) és utána már semmihez nem volt kedvem. Biztos elfáradtam a nagy izgalomban... :) 

Zumba oktatóim ma is okoztak nekem bosszús perceket, de persze vidámakat is, hiszen egy 45 percet végig mozogtam. Persze nem intenzíven, hiszen ez még mindig csak a tanuló fázis. Dehogy meddig????? Mikorra fogok én csak hasonló módon is mozogni? Még mindig nem tudom a mozdulataimat harmonizálni. Egynél több elem (elemek: kéz, láb, csípő) "mozgatása" már komoly problémákat tud nekem okozni. Lehet ezt tanulni??? Mondja már meg nekem valaki!

Nagyképűen a "sport" címkét kapta a bejegyzésem. Hihi... még annyira meg sem izzadtam. 

Persze izomlázam lett az első alkalom után (nem is értettem), ráadásul olyan helyen, ahol még eddig soha nem volt. A Derekamnál (oldalt)! Biztos a csípőmozgatástól.

Az első konzultáción túl

"...a nőkben az anyaság olyan, mint a madarakban a dél: genetikailag kódolt, csodálatos dolog."

(Dr. Kőrösi Tamás)

Eljött a nap, amit korábban nem vártam, aztán egy ideje meg már igen. Ahogy már írtam ma, nagyon izgultam - ez valószínűleg azért volt, mert nem igazán tudtam, hogy mi vár ránk. 

14 órára mentünk. Recepción elkérték TB kártyánkat, majd aláírtunk egy papírt (egy dosszié első oldalát), melyből sok mindenre nem emlékszem. A lényege az volt, hogy 13.000 Ft az első konzultáció díja, melyet tudomásul vettünk, illetve be kellett "x"-elni, hogy az előzetes vizsgálatokat hol akarjuk csináltatni, mert a Kaáliba fizetős, kórházban TB-s. Igazából mi már az előzetes vizsgálatokon túl voltunk. 

Miután a váróban kitöltöttük a papírokat, behívott minket a főnővér, elkérte a leleteket és egy sor kérdést tett fel. Bár az élettársinkat is átadtuk neki, ő végig férjként emlegette, szólítgatta Andrást. Egyszer el is kezdtem vigyorogni, alig bírtam magam visszafogni. 

Megkérdezte amúgy azt is, hogy az altatás után (HSG) hánytam-e, szarul voltam-e. Azt feleltem: "kicsit" Rámnézett: "Akkor most igen, vagy nem?"

Én: "Nem! Csak émelyegtem..." (amúgy hánytam, de tényleg csak kicsikét, nehogy feneket kerítsenek már neki).

Aztán felküldtek minket a váróba. Hát vártunk! Másfél órát. Már szétuntam magam, melegem volt, vártam, hogy bekerüljünk. Aztán 4 körül sorra kerültünk. 

A doki egy nagyon nagy koponya. Kinézete nem volt túl bizalomgerjesztő, de olyan nyugodtan, biztatóan beszélt, annyira profinak tűnt. Ő az: Klikk
Nagyon sok jót hallottam  és olvastam róla. Azt mondta, jelen helyzetben 99,9 %, hogy lesz babánk, már csak a lökést kell megadni! 

Végignézte a leleteket, kérdezgetett. Meglepetésemre - mert eddig másképp hittem - Andrásnál a spermaszám teljesen jó volt, mert a WHO 2010-től lejjebb vitte a határértéket, így András abba simán belefért. Viszont újra vizsgálják, mert a kórházban nem volt teljes körű a vizsgálat, illetve összefogják vetni a véremmel. Meg fogják nézni az ivarsejtek életképességét, az alakjukat - ezeket eddig nem vizsgálták. Ennek függvényében fog kialakulni a további lépések menete. 

Konzultáció után levették még tőlem a vért (pffff - nem szeretem), majd fizettünk. Ha sikerül, jövőhétre megpróbálunk Andrásnak időpontot kérni. Aztán folyt.köv.

Tegnap amúgy megkezdtem egy másik, kézzel írott napló írását is, melyet a leendő gyermekünknek írok- mint egy levelet. Ha majd elég nagy lesz hozzá, elolvashatja... látni fogja, hogy mennyire szerettük volna Őt!

Izgulok!

Másfél óra múlva a Kaáliban leszünk! A szívem egyre hevesebben ver, nem tudom miért. Nem fog semmi jelentős történni, mégis izgulok. Egyre jobban...

Túl az első leckén

Ez nagyon komoly! Nagyon durva! Nagyon nehéz! és Nagyon jó!

Ma az alapokkal kezdtem - mi mással - ami annyit jelentett, hogy különböző táncmozdulatokat mutatott be három nagy lapos hasú csinos nő. Először gyorsan, aztán lebontva az elemeket. 

Amiket tapasztaltam:

- Nem tudok táncolni!

- Nem mozog a csípőm! Mozgatom, de olyan darabos...

- Nincs ritmusértékem!

- Nem bírom a gyors tempót. Amikor már begyakoroltunk egy elemet, megmutatják gyorsan is, majd még gyorsabban is. Már az első fokozatnál lemaradok. Lemaradnak a lábaim. Megállok. Mi van???

- Nem tudok többfelé koncentrálni. Először is próbálok a lábaimra figyelni, leutánozni a lépéseket. Aztán beleveszik a szexis csípőmozgást. Na, a kettő együtt már nem megy (no meg a szexis jelzőt is hanyagolhatjuk). Vagy a lábam mozog, vagy a csípőm. Hogy tetézzék az egészet, még a kezükkel is varázsolnak... Ne de hogyan??? 

A 35. percig csináltam... azt mondták 20 perces lesz! 

Amúgy csak azért hagytam abba, mert kezdődik a műsorom. Igen, a ValóVilág még mindig!

Meg azért is, mert ma még nem is tanultam .... és muszáj lesz!

Jó hír! Ezt nem fogom egyhamar megunni! Tetszik. Ráadásul megtanulok (bocsánat: ""-hatok!) táncolni! 

... és még valami! Nem vagyok éhes!

Zumba

Egy új őrület, mely végigsöpör a világon. Ez egy táncos, ugri-bugris fitnesz izé, ahol latin zenére mozognak az emberek. Nem szeretem az divathullámokat, a majmolást, ezért általában ezeket nem is követem - juszt sem! De ez felkeltette az érdeklődésemet, annál is inkább, hogy:

1.) nem fogyok simán update-tel

2.) jó lenne mozogni  kicsit

3.) társaságra vágyom (nem sok emberrel találkozom így, hogy itthonról dolgozom)

Enikő (sógornőm), akiről már írtam korábban, múlt héten kipróbálta és minden héten 1x Fehérváron el fog járni. nagyon tetszett neki, bár az elején bajban volt a lépésekkel. Kár, hogy nem Fehérváron lakunk (vagy ők nem Győrben), mert szívesen vele tartottam volna. Bár konstatáltuk, hogy egyikőnk sem a parketta ördöge, sőt magamról tudom, hogy pia kell ahhoz, hogy önfeledten (tömeget elfeledve) érezzem a ritmust. 

De egy zumbára mégsem mehetek el úgy, hogy előtte bedobok 2 felest!!!!!

Kerestem itt Győrben is helyeket, ahol oktatnak zumbát, de:

1.) nem akarok sokat gyalogolni/buszozni (és a közelben nincsen)

2.) 1200 Ft/óra (nekem - az én pénztárcámnak ez sok)

Megoldás????

INTERNET JÖJJ ÉS SEGÍTS! 

Van már nekem Zumbám.... és mos ki is próbálom. Ha végeztem írok róla :)

Érzitek a tavaszt?

Jó pár éve a tavasz számomra az egyik legcsodálatosabb dolog. A tél után szinte megőrülök a napsütésért, a fényért, a csicsergő madarakért, a nap cirógató melegéért. 

Igaz, még február van, február eleje, de az időjárás pár napig megajándékozott bennünket egy pici kis tavasszal. Ilyenkor olyan jól esik kimozdulni, beleszagolni a levegőbe, szellőztetni. Nem utolsó szempont, hogy a fűtést 1-2 napig minimálisan kellett csak használnunk. 

Szeretlek Tavasz, gyere gyorsan, maradj sokáig és tégy nagyon boldoggá!

Kontrol nélkül

Maja és Lili általában véve kulturált, szófogadó gyerekek, akik tudnak viselkedni. Főleg a szülők jelenlétében. Aztán amikor apának és anyának dolga akad, és papára, dédszülőkre és nagynénire hagyják egy órára őket, akkor a gyerkőcök megnyílnak ... 

Mira

Hétvégén találkoztam unokatesómékkal Lóciékkal és a pici Mirával. Olyan édes az a kislány, egyfolytában mosolyog, mindig jókedve van. Jól meg is szeretgettük mamival! Nálam volt a fotóapparátusom, így csináltam róla pár fotót, amiből 1-2-t meg is mutatok. Az elején amikor meglátta a nagy fényképezőgépet csak nézte, lefagyott a mosoly a szájáról. Nem sírt, csak lesett. Nagyon fotogén baba amúgy! Tüneményes!

Ha szeretnéd nagyobb méretben is megnézni, kattints a képekre!

Muszáj tanulnom

Muszáj komolyan vennem a tanulást, mert azt fogom egyszer csak észrevenni, hogy hipp-hopp elszaladt fél év, és lejárt az online tanfolyamom. Mivel sajnos egy nap csak 24 órából áll, ebből reggel 7-től dolgozom általában délután 4 óráig, majd főzök, majd fél 6 körül nekiállok tanulni, és teszem ezt 7-ig. Utána szégyen-nem szégyen, Való Világot nézek, fürdök és fekszünk le tévézni. Szóval a blogra nem sok időm marad sajnos. 

A leckék amúgy nehezednek, egyre többször kell ismételnem és figyelnem a szabályokra. Nem haladok már olyan gyorsan mint az elején, aminek az oka többek között az is, hogy nem szeretnék felületes lenni. 

Most azt találtam ki, hogy ha egyszer lerakom a felsőfokú nyelvvizsgát, egyrészt ki fogok használni minden amit ezzel a nyelvvel ki lehet, másrészt lesz egy olyan magabiztos tudásom, amivel majd szeretnék vállalni magántanulókat - persze amennyiben lesz rá igény.

Úton hazafelé

Fehérvárról utazunk vissza Győrbe

Névnapi ajándékom

Ezt kaptam Bandymtól névnapomra. Nagyon megtetszettek a koboldok és tündérek pár hónapja. Győrben van egy bolt (és még egy Egerben), ahol ezekhez a különleges kis lényekhez hozzá lehet jutni. Mikor bent jártunk, kitaláltam, hogy szeretném gyűjteni. András pedig most névnapomra meglepett eggyel. 

Mindegyiknek van jelentése: A régi legenda szerint, az otthonod, a kerted növényeinek, virágainak szépségét és ragyogását a nagy szemű, hosszú, vékony kezű és lábú “Pixies”-nek hívott őrök vigyázzák. Éjjel és nappal őrködnek,hogy a virágok nyíljanak, növekedjenek. Ha jól megválasztod a növényeket a bűvöletes otthonodban, igazi menedékhelyet adsz a Pixies családoknak, amiért cserébe jó szerencsét és vagyongyarapodást várhatsz tőlük. Vannak koboldok melyek az egészségedet védik, vannak melyek a boldogságot , ez pedig, amit András választott nekem a gyermekkel, gyermekáldással kapcsolatos. Tetszik, nagyon tetszik! Drága vagy Bandym!

Dilemma

A: Éhes vagyok!

Én: Egyél valamit!

A: Nincs mit...

Én: Mi az hogy nincs mmit? Van sajt, sonka, kolbász, kenőmájas, tojás, kenyér...

A: De nekem az nem kell!

Én: Nem is vagy éhes.