Tegnap megint megpróbálkoztam egy sütivel. Ezt is a netről néztem ki, ugyanarról az oldalról, amelyről a Berlini túrótortát is megcsináltam. A recept nehézségi fokozata közepes volt, de a kommentekből azt olvastam ki, hogy még annak is sikerült a sütit jól elkészíteni, aki nem szokott sütni. Persze én vérszemet kaptam... "akkor nekem miért ne sikerülhetne???"
A laptop-ot az ebédlőasztalra raktam, a hozzávalókat előkészítettem és újra és újra átolvastam a receptet, nehogy valamit elrontsak. Gondolok itt olyanra, hogy hozzávalót rossz sorrendbe adok a sütihez...
Első lépésként a tojásfehérjét kellett felverni a cukorral! 8 tojásfehérje, bele 8 evőkanál cukor... kézi botmixer habverős fejjel... Verem..... 1 perc, 3 perc, 5 perc..... és még mindig csak krémes, nem habos - nem kemény habos. Én ezt nem értem... Receptet újra olvasom: "A piskótához a 8 tojásfehérjét a cukorral habbá verjük." ... én így csináltam. Tovább verem.... semmi.... laptop, google, tojásfehérje felverése - keress!, fokozatosan kell felverni.... fokozatosan kell hozzáadni a cukrot... MIT????... Ezt miért nem lehetett a receptbe beleírni? Miért nem gondolnak a kezdőkre??? Bezzeg a sütőforma méretét le tudta írni a recept gazdája!
Hívom anyát, hogy most mit csináljak, lehet-e ebből még süti. Anya megnyugtat, "maximum csinálsz belőle piskóta tekercset..." Hát én ebbe nem tudok belenyugodni. Felverek még 2 tojásfehérjét (8-at újra marha sok lett volna, nem pazarlok), majd ez megemeli a tésztát - gondolom én, a "mesterszakács". Csak jelzem, hogy cukor nélkül 2 perc alatt kemény habom lett. Persze a krémes tojásfehérjéket felhasználtam és ezzel a csöpp habbal próbáltam a tésztát lazítani.
A végeredmény nem is lett olyan vészes:
Életem első piskóta tésztája... juhéé! ... még ha nem is 5 cm vastag...
Ezután folytattam a krémekkel. A sárga krém kicsit leégett főzés közben - a cukor miatt - így kevergetés közben színesítettem a krémet a leragadt (leégett) barna réteggel, majd hűteni az ablak párkányon hűtöttem. Fél percenként jártam rá, hogy kihűlt-e már, de nem volt valami gyors. Végül rákentem a sütire (miután összekevertem a porcukros vajjal).
Tudom nem olyan guszta, és a krém sem akart olyan szépen elsimulni. De a barna részeket eltüntettem! :)
Végül jött a tejszínhab, pontosabban Hulala! Egészen addig, amíg nem szúrtam ki múltkor a Tesco-ban, fogalmam sem volt, hogy ez valami lisztféle vagy cukor, szilárd - é vagy folyékony halmazállapotú....
Hát a Hulala olyan mint a tejszín, csak növényi zsíradékból van, és állítólag könnyen!!! felverhető kézzel és géppel egyaránt. Nos én maradtam a kézi botmixer habverős változatnál, egészen addig míg az le nem állt magától. Miért velem történik mindez? A héten ez már a 3. "balesetem" volt (bor, teáskanna és most ez). Tönkrement, nem bírta a motorja... Csak azért nem kezdtem el sírni mérgemben - amit amúgy szoktam ha valamim tönkremegy, mert borzasztóan tudok ragaszkodni ahhoz ami az enyém - mert még ott volt a fél liter tejszín krémes állapotban. Elővettem a kézi habverőt és nekiálltam verni... Na ezért jó, hogy 2010-et írunk!
2, akarom mondani fél perc alatt begörcsölt a felső karom, és a csuklóm. Kezet meg hiába váltottam, jobb kézzel csak annyit értem el, hogy minden tejszínhabos lett 1 méteres körzetben. Azért nem adtam fel, és végül lett egy aránylag szilárd (ha nem is kemény) krémem.
Hát a Hulala olyan mint a tejszín, csak növényi zsíradékból van, és állítólag könnyen!!! felverhető kézzel és géppel egyaránt. Nos én maradtam a kézi botmixer habverős változatnál, egészen addig míg az le nem állt magától. Miért velem történik mindez? A héten ez már a 3. "balesetem" volt (bor, teáskanna és most ez). Tönkrement, nem bírta a motorja... Csak azért nem kezdtem el sírni mérgemben - amit amúgy szoktam ha valamim tönkremegy, mert borzasztóan tudok ragaszkodni ahhoz ami az enyém - mert még ott volt a fél liter tejszín krémes állapotban. Elővettem a kézi habverőt és nekiálltam verni... Na ezért jó, hogy 2010-et írunk!
2, akarom mondani fél perc alatt begörcsölt a felső karom, és a csuklóm. Kezet meg hiába váltottam, jobb kézzel csak annyit értem el, hogy minden tejszínhabos lett 1 méteres körzetben. Azért nem adtam fel, és végül lett egy aránylag szilárd (ha nem is kemény) krémem.
Rábűvészkedtem ezt is a sütire:
Ház ez sem lett egy szép látvány, de amikor aztán András hazaért edzésből és benézett a hűtőbe, neki nagyon tetszett.
Este vágtam még belőle 2-2 kockát, és nem is lett olyan rossz. Jó, nem a túrótorta minőség, de ehető. Azért majd még figyelem, hogy András mennyire kattan rá, mert tegnap nem nagyon akart enni belőle, de azért mert tele volt, mert későn ebédeltünk (6 óra), utána meg még pezsgőt ittunk....
Végül íme a süti felszeletelve:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése