Vendégeskedtünk

Hétfőn telefont kaptunk a régi albérlet tulajdonosunktól, hogy szeretnének minket vendégül látni András névnapja alkalmából. Szerdára beszéltük meg a találkozót, hozzájuk. Nem sok kedvvel indultam el, sokszor amúgy is nehezen indulok meg bárhová, ugyanakkor már régen is találkoztunk, volt bennem egyfajta kíváncsiság is. Úgy döntöttünk Andrással, hogy nem kocsival megyünk, lévén, hogy mindig megkínálnak minket az alkohol valamely fajtájával, és tudjon ő is inni. Így a 14-es busszal mentünk egy darabig, aztán onnan gyalog. Üres kézzel mi sem akartunk menni, hiszen a tulajnak is (Árpi) névnapja lesz, meg gondoltuk viszünk a vacsorához bort. A kis Tesco-ban András ki is választotta a megfelelőt, sőt talált olyat ami már be volt csomagolva egy celofánba és volt rajta egy masni is. Aztán persze a pénztárnál derült ki, hogy azért pluszba még fizetni kell 300 Ft-ot, de persze kiírva nem volt a polcoknál. Ez a jellemző a Tesco-ra! Zárójelben jegyzem meg, hogy múltkor csak Teekanne akció miatt mentünk ki a nagy T-ba, és persze, hogy nem volt mire kiértünk. Ja... más akciós termék sem volt, amit szórólapból kinéztünk.

A vacsora isteni lett. Bár nem egy könnyű kaja - csülkös bableves - de annál finomabb. Nagyon jól sikerült, tényleg nagyon ízlett. Magyaros estet tartottunk, így másodiknak mákos és diós tészta közül lehetett választani. Mákos tésztát ettem (meg egy kicsi diósat is), és naná, hogy Árpinak utána kellett viccet mesélnie... 

Természetesen a vacsi után következett a szokásos játék. Választhattunk Katan telepesei és az Activity között. Mivel mindenkinek mindegy volt, ezért végül Katant játszottunk, amiben természetesen én mindig veszítek, mert sosem szerettem a taktikai, stratégiai játékokat. Persze jól éreztem magam, csak hát természetesen most sem végeztem dobogós helyen... Az idő annyira elszaladt, hogy talán az utolsó busszal tudtunk hazajönni, de nagyon jól kiszámoltuk, mert 1 percet kellett csak várni rá a buszmegállóban. 

Az "alkoholizálás" természetesen most sem maradt ki, persze csak szolidan. Viszont rájöttem, hogy az Amoretto likőr nem is rossz!

Ma is esett a hó, délben bokáig ért amikor átugrottam Andrásnak ebédért a közeli kifőzdébe. Az autó csúszkáltak az úton, egy majdnem az árokban kötött ki.