Drága Toffifee!
Nem sokáig voltál itt velünk, de az a kis idő amit adhattál magadból, bearanyozta életünket! Kölyökként kerültél gazdidhoz, aki észrevétlenül és akaratlanul formált Téged önmaga képére. Imádtál az emberek között lenni, és mindig akadt egy láb, amelyre rátehetted puha kis hátsódat. Kunyizásban is vezetted a rangsort, és persze a nagy gombszemeidnek senki nem tudott ellenállni. Oldalra biccentetted a fejed, közben horkoláshoz hasonló hangokat adtál ki magadból és mi elájultunk tőled. Sokszor már-már olyan voltál mint egy igazi kis ember, hiszen mindent értettél. Emlékszem, sokszor például elég volt azt szót halkan kimondani, hogy "hám" és őrült pörgésbe jöttél, nyüszítettél és odarohantál a bejárati ajtóhoz, vagy ahhoz a helyhez, ahol éppen a hámodat tartották. De ugyanígy ismerted a "hamburger", "Taz", "egér" szavakat és az összes kabaládét amit kikunyiztál, megkaparintottál vagy ajándékba kaptál gazdidtól. Képes voltál egy csomó játékból kiválasztani amit kértünk tőled. Imádtam, amikor hirtelen megindultál a lakásban valamerre, és kicsi körmeiddel mindig csúszkáltál fékezésnél. Te minden hülyeségben benne voltál, még azt is megengedted, hogy szilveszterkor parókát aggassunk rád!
Kicsi Tofi! Egy mérhetetlen űrt hagytál magad után... és itt hagytad a gazdidat, aki mindennél jobban szeretett Téged! Azt a fájdalmat, amit most érez elvesztésed miatt, soha nem kívánnám senkinek. Összetört!
De ne félj, vigyázni fogunk rá! Megígérem!
Emléked sosem fog elmúlni szívünkből, mert nagyon szeretünk Téged Kicsi Toffifee!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése