András - mint ma sokan mások - dolgozott, én pedig reggel inkább a lustálkodást választottam az együtt kávézás helyett. Persze így sem aludtam délig, mert 8-kor már felébredtem. Megmelegítettem a kávémat - ami az asztalon várt, majd összekészültem, hogy bemenjek a városba. A hó nem sokkal indulásom előtt kezdett el szakadni s mire útnak indultam, már havas volt a táj. Nem tudom, hogy a buszok milyen menetrenddel közlekedtek, de az biztos, hogy vagy 20 percet kellett várnom arra, hogy felszállhassak a buszra - annak ellenére, hogy már bent állt mire odaértem. A sofőr bement a pékségbe kávézni és ott ki is várta a "menetrend szerinti" indulási időt. A buszmegállóban egy cigány nő tőlem kérdezte, hogy hol a buszsofőr, majd miután mondtam, hogy kávézik, egy kis fáziskéséssel megkérdezte, hogy "és nem lehet fellszállni?" Mire én: " Itt a sofőr?" Persze mindezt csak finoman, nehogy baj legyen belőle. Amúgy a cigánynő kialkudt a a sofőrtől, hogy ne kelljen jegyet vennie. Bár ismerték egymást, de nem a sofőr ajánlotta fel. Persze én is utaztam már ingyen, mert a sofőr nem vetetett velem jegyet, de mindig úgy ajánlották fel.
A postán kezdtem a csekkek feladásával, majd az Eurós boltba mentem, de fél percet bírtam csak. Annyian voltak, hogy megmozdulni nem lehetett, ráadásul a kávénk sem volt. Átsétáltam a Szent István úton lévő eurós bolthoz, ahol nemcsak a Tchibo kávét tudtam megvenni 290 Ft-ért, de a Quanto öblítőből is volt 5 féle, szintén 290 Ft-ért. Fanninak vettem még pipere cuccokat, mert eljutott abba a korba, amikor már ezek is érdeklik és én ennek nagyon örülök, hiszen alig egy éve még vészes volt a helyzet Fanni tisztálkodási szokásait illetően.
Mikor hazaértem, gyorsan megreggeliztem (ekkor fél 1 volt már) és nekiálltam annak a sütinek, amit megint a netről néztem ki. Ez most nem aratott akkora sikert!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése