Tegnap is voltam futni, ma is terveztem. Aztán András mondta, hogy kocsival megy edzésre, mert valamit be kell vinnie. Mondtam neki, hogy akkor egyedül megyek futni. Kérdezte: "tényleg"? Hát ezen már elgondolkoztam. Mindenesetre eszembe jutott, hogy itt a jó idő, van görkorcsolyám, max elmegyek korizni. Be is hoztam a lakásba a kocsiból - mert mi ott tároljuk, egész télen ott volt. Aztán kerestem zenét a telefonomra, hogy legyen mit hallgatnom mozgás közben. Tuc-tuc zenét kerestem, Tiesto-t és... a többit nem ismerem. A lényeg az volt, hogy pörgős legyen. Futással ellentétben most tudtam zenét hallgatni görkorizás közben, mert ugye nem ugráltam, nem esett ki a fülemből a fülhallgató. Kb. fél órányi anyagot töltöttem a telefonra, ebből végül közel 20 percet hallgattam végig. Kicsit tartottam attól, hogy esetlen leszek, nem fog menni, hiszen szeptemberben volt a lábamon utoljára. Aztán végül semmi gond nem volt. Úgy száguldottam, hogy csak na. Még én is meglepődtem magamon. 2 nagy kört mentem a családi házas övezetben. Autók sem nagyon voltak, kutyákat sem engedték ki az utcára, úgyhogy szuper volt. A tüdőm bírta volna 20 perc után is, csak a bokám fájdult meg, szerintem elszorítottam a korcsolya. Olyannyira, hogy az utolsó 300 m-t már nagyon nyögvenyelősen tettem meg. De mozogtam ma is, és ennek nagyon örülök. Már csak abban bízok, hogy ez is fogyasztja ugyanúgy a combomat és a fenekemet. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése