Meleg hangulat - hideg este

Mostanában jobban telnek az otthoni hétvégék. Leginkább attól érzem jobban magam, hogy apa nyugodtabb és jobb kedve van. Nem tudom, hogy mi okozza ezt, de remélem hosszútávra szól. 

Szombaton végre megismerhettük öcsém barátnőjét is. Már a képek alapján is szimpatikus volt, a személyes találkozás pedig ezt még inkább megerősítette. Andrással azt beszéltük, hogy talán kicsit túl komoly is tesómhoz. Mosolygós, talpraesett és nagyon barátságos lány. 

Este bementem a belvárosba Gáborékkal, kicsit feltöltődtem a pici fiúkkal, Lackóval. Nagyon édes kis kölyök, imádom. Baromi hideg volt, nagyon átfagytam, fázott a fenekem egy idő után meg már a talpam is. András is bejött később (szauna után), ittunk egy forralt bort, de nem sokat segített a melegedésben. X Faktorra hazaértünk, le is  zuhanyoztam előtte, de este 10 kor még mindig fáztam. Hát ennyi, nem vagyok a hideghez hozzászokva.

Casting

Mielőtt haza mentünk hétvégére, pénteken még castingot tartottam. Kicsit necces volt a helyzet, mert 1-kor kaptam egy sms-t a kávézótól, hogy zártkörű rendezvényük van, nem tudnak fogadni. Egyfajta pánikhangulat tört rám, hogy honnan fogok én most kávézót keríteni sec-perc alatt (most, hogy ezt leírtam, most jöttem rá a szószerkezet eredetére, hogy honnan jött :) ), hiszen 2-től dolgoztam, és még jelezni kellett a jelentkezőknek is. Dia javasolt egy kávézót, ahová nem akartam menni, mert nekem túl exkluzívnak tűnt, de aztán az idő hiánya miatt talán ez volt a legjobb megoldás. Elkezdtem felhívogatni az emberkéket és rögtön az első nő totál kiakasztott. Ilyenkor sajnálom, hogy nem vagyunk négyszemközt... Az első reagálása az volt, hogy idén leszünk-e még... mérges lettem, mert eszébe sem jutott szólni, hogy nem akar jönni a castingra, annak ellenére, hogy kifejezetten kérni szoktuk, hogy jelezzék, ha bármi közbejön. A lényeg, hogy én végig baromira kedves és normális voltam, mondhatni nyájas, ennek ellenére a nő a végén közölte velem - miután el kezdett kérdezgetni minden szarról és kértem, hogy ezt ne most tegye, mert fel kell hívnom a többi jelentkezőt a casting meg mindjárt kezdődik....hogy nem igazán voltam kedves, aztán meg kinyomott mielőtt reagálhattam volna. Jobb is, hogy nem jött castingra!

A kávézó meglepetés volt számomra. Az exkluzív külső ellenére olyan emberek jártak be, hogy nem akartam hinni a szememnek. Nem arról van szó, hogy egy egyszerűbb ember nem mehet be egy ilyen kávézóba, de itt a maffiózó kinézetű és nagydarab cigány emberektől elkezdve volt mindenféle. Nem dohányzó részre ültem, de a cigarettaszag így is totál áthatotta mindenem. Bécsi Kávézó, francos külső ide vagy oda, nem biztos, hogy fogok még ott kávét inni.

Technikai körút

A múlt héten rendeltem egy Lightscribe Dvd írót a netről. 2-5 nap közötti szállítási időt adtak meg, de én bíztam benne, hogy hamar meghozzák. Aztán ma volt az ötödik munkanap, és felhívtam őket, hogy mégis mire számítsak. Ekkor közölték velem, hogy az általam kiválasztott író még csak holnap fog megérkezni - sajnálják. Ennyit a szállítási határidőről. A megrendelést visszamondtam és eszeveszett telefonálgatásba kezdtem a győri számítástechnikai boltokba. Az a baj, hogy szinte mindenhol csak belső író volt, ahol meg mégis tartottak külső box-ot, ott az 5-6ezer forinttal drágább volt. Végül megtaláltam a megfelelőt, ami sajna szintén drágább volt, de ilyen az amikor szorít a határidő. Rögtön el is indultam a városba, hogy minél hamarabb megkezdhessem a lemezek írását és meglepetésemre az adott boltban az egyik ismerősöm dolgozott. Kicsit a világ - rögtön lett is kb. 15 % kedvezményem. 

A srác, aki az ismerősöm - Dávid - szintén hasonló cipőben jár a barátnőjével mint mi. Ők is a Kaáliba járnak és talán írtam is már róluk, pontosabban arról, hogy milyen infókat adtak a Kaális árakról. Sajnos az első inszemináció nem sikerült nekik, mindezt 70 ezer Forintjuk bánta és sajna a következő is ugyanennyibe kerül. Beszélgettünk róla, hogy minek mi a menete, mi mire számíthatunk, mi van akkor ha nem az ellenanyag termelés a gond, milyen vizsgálatok lehetnek még. A durva az, hogy ha ellenanyagról van szó, akkor arra nincs gyógyszer, csak az inszemináció a megoldás. Ha viszont nem az a gond, akkor asszem még két vizsgálat van és utána rögtön lombik. 

Istenem mit tegyek, hogy változzon a helyzet? Kérlek ne hagyd, hogy lombikra kerüljön a sor!

Vendégeskedtünk

Hétfőn telefont kaptunk a régi albérlet tulajdonosunktól, hogy szeretnének minket vendégül látni András névnapja alkalmából. Szerdára beszéltük meg a találkozót, hozzájuk. Nem sok kedvvel indultam el, sokszor amúgy is nehezen indulok meg bárhová, ugyanakkor már régen is találkoztunk, volt bennem egyfajta kíváncsiság is. Úgy döntöttünk Andrással, hogy nem kocsival megyünk, lévén, hogy mindig megkínálnak minket az alkohol valamely fajtájával, és tudjon ő is inni. Így a 14-es busszal mentünk egy darabig, aztán onnan gyalog. Üres kézzel mi sem akartunk menni, hiszen a tulajnak is (Árpi) névnapja lesz, meg gondoltuk viszünk a vacsorához bort. A kis Tesco-ban András ki is választotta a megfelelőt, sőt talált olyat ami már be volt csomagolva egy celofánba és volt rajta egy masni is. Aztán persze a pénztárnál derült ki, hogy azért pluszba még fizetni kell 300 Ft-ot, de persze kiírva nem volt a polcoknál. Ez a jellemző a Tesco-ra! Zárójelben jegyzem meg, hogy múltkor csak Teekanne akció miatt mentünk ki a nagy T-ba, és persze, hogy nem volt mire kiértünk. Ja... más akciós termék sem volt, amit szórólapból kinéztünk.

A vacsora isteni lett. Bár nem egy könnyű kaja - csülkös bableves - de annál finomabb. Nagyon jól sikerült, tényleg nagyon ízlett. Magyaros estet tartottunk, így másodiknak mákos és diós tészta közül lehetett választani. Mákos tésztát ettem (meg egy kicsi diósat is), és naná, hogy Árpinak utána kellett viccet mesélnie... 

Természetesen a vacsi után következett a szokásos játék. Választhattunk Katan telepesei és az Activity között. Mivel mindenkinek mindegy volt, ezért végül Katant játszottunk, amiben természetesen én mindig veszítek, mert sosem szerettem a taktikai, stratégiai játékokat. Persze jól éreztem magam, csak hát természetesen most sem végeztem dobogós helyen... Az idő annyira elszaladt, hogy talán az utolsó busszal tudtunk hazajönni, de nagyon jól kiszámoltuk, mert 1 percet kellett csak várni rá a buszmegállóban. 

Az "alkoholizálás" természetesen most sem maradt ki, persze csak szolidan. Viszont rájöttem, hogy az Amoretto likőr nem is rossz!

Ma is esett a hó, délben bokáig ért amikor átugrottam Andrásnak ebédért a közeli kifőzdébe. Az autó csúszkáltak az úton, egy majdnem az árokban kötött ki.

Mit nekem az utcasarkon lévő cukrászda!

És IGEN! Életem első olyan sütije, amit én sütöttem és amiből annyit ettem, hogy megfájdult a hasam... merthogy ki kellett volna hűlnie, de nem maradt rá ideje. Nagyon finom lett! Nem gondoltam volna, hogy egyszer még sikerül finom édességet készítenem - merthogy még rutint nem igazán szereztem! Bandymnak is nagyon ízlett, nagyon megdicsérte. Íme a folyamat és a végeredmény:

A hozzávalók

A töltelék már a tésztában

Rögtönzött tészta a tetejére (mert kevés volt)

                                                            

Jó, szeletelni még nem tudok, de így utólag már tudjuk, hogy meg kellett volna várni míg kihűl, hogy ne folyjon ki a túró! A neve pedig: Berlini túrótorta 

Koccintani pedig egy jó kis forralt borralt koccintottunk. Boldog névnapot Drága Bandy!

Bandy névnap

Ma van Bandymnak a névnapja. Mint ahogy már írtam korábban is, kapott tőlem egy Taz-os pizsamát, amit egyébként együtt vettünk meg. Ugyanis meglátta, és azt mondta, hogy az kell neki és kész! Mondtam neki, hogy megkapja tőlem névnapjára, de mivel a Tesco-ban voltunk, ahová csak kocsival lehet kijutni (na jó busszal is, de túl körülményes) kénytelen voltam ezt akkor meg is venni. Ehhez még hozzátartozik az is, hogy András fizette ki - de csak mert a többi vásárolt terméket is ő fizette éppen.... aztán itthon odaadtam neki az árát, ami meg majdnem olyan volt, mintha pénzt adtam volna neki névnapjára. Ráadásul mindez kb. egy hete történt, a névnapja pedig ma van. 

Szóval elhatároztam, hogy ha már születésnapjára amúgy is sütni szoktam (ez így erős!) készítek valamit névnapjára. Először egy könnyebb sütit akartam - mogyorós zabpelyhes sütit - de tudom, hogy a krémesebb sütiket jobban kedveli, így a neten keresgéltem recepteket. Végül a választásom egy túrós sütire esett. Hogy mi fog kisülni belőle, nem tudom, hiszen mindenki tudja, hogy nem vagyok egy konyhatündér, de majd kiderül. Megpróbálom követni a receptet és nem kapkodni. Pezsgőt is akartam venni, de lusta voltam a kis Tesco-ig elsétálni, így a zöldségesben vettem vörösbort ja nem, fehéret meg forralt bor fűszerkeveréket. Disznó vagyok, mert András a forró puncsért van oda, és olyan fűszerkeverék is volt, de én inkább a forralt borosat választottam önös célokból. Most várom, hogy elinduljon edzésre és neki is állok a sütinek. Közben szerintem berakok valami jó kis filmet....

Karácsonyi hangulat Győrben

A hétvégén megnyitották a karácsonyi vásárt Győrben. Mivel hétvégén én Pesten voltam, András meg vasárnap szolgálatban, ezért akkor nem tudtunk kilátogatni. Ma viszont úgy döntöttünk, hogy kinézünk. Pontosabban reggel amikor hazajött András azzal fogadtam, hogy mit szólna ha egy kicsit kinéznénk este. Aztán olyan 4-5 körül be is sétáltunk. Reggel még esett a hó, és bár a nap folyamán folyamatosan olvadt, azért annyi maradt, hogy hangulatossá varázsolja a várost. Az olvadással persze együtt járt a latyak, ami nem tett jó az edzőcipőmnek. András mikor meglátta a cipőmet, kikelt magából, hogy télen egy vékony talpú tavaszi edzőcipőben akarok mászkálni. Ennek az lett a vége, hogy a karácsonyi vásárt cipővásárlással kezdtük. Bandym vett nekem egy szép téli boka csizmát! :) Köszönöm Bandym! Szeretlek!

A városban ittunk forralt bort, meg puncsot, végignéztük a bódékat, majd hazasétáltunk. Ja, és már az új cipőmben tettem mindezt, mert még a boltban lecseréltem.

 

 

 

Az első hóesés

2010.11.27. (10:20) Megkaptam! Ülök a vonaton Bp felé és mindenhol hó. Minden hófehér, a fák ágai, a hegyoldal, még a szomszédos sínek se látszanak ki a 20-30 cm-es hó alól. Gyönyörű! Még az sem zavar, hogy a vonat fél órát késni fog. Ez a jelenlegi késés, de még több is lehet. Próbálok fotókat csinálni a telefonommal, de nem adja vissza a táj valódi szépségét. Úszok... úszom a szépségben. Egy dologtól tartok csupán: a vékony talpú, tavaszi-őszi edzőcipőm strapabírásától. Valószínűleg 2 perc alatt fog átázni a vonatról leszállva. De sebaj, hoztam plusz zoknikat... és most még a nap is süt! Kell ennél több?

Reggeli csevej

Ébredés....

Kávé...

Híradó...

Időjárás jelentés:

"Szombaton az orszán nyugati felén havazás várható, mely néhol 3-4 cm-t de helyenként a 10 cm-t is elérheti."

András:
"Rohadjon meg a szájbatekert havazás!"

Én: (persze magamban)

"Ez szuper! .... Ha olvasná a blogomat.... :)"

Winter time

Soha nem vártam még ennyire, hogy havazzon, mint mostanában. Ha ezt András most olvasná, mondaná a magáét, mert gyűlöli a telet. Igen, a latyakot, a hideget, a fagyos reggeleket én sem szeretem, de a havazás más!

Szívesen sétálnék a ropogó havon, nézném a hatalmas, szálló hópihéket, érezném a forralt bor és a pörkölődő sült gesztenye illatát. 

Amikor minden fehér és nappal a napsütés, este pedig az utcai lámpák fénye tükröződik vissza a havas járdákon és utakon. Erre vágyom!

Szüli- és Névnapok

November 11-én volt a bátyám névnapja és mivel szombaton az osztálytalálkozó miatt nem találkoztam vele, vasárnap felhívtam, hogy 4-5 körül ha otthon vannak átmennénk hozzájuk Andrással. Kicsit tartottam az egésztől, de én annyira vágyok arra, hogy normalizálódjon a kapcsolatunk, újra legyen egy bátyám, hogy úgy érzem muszáj lépéseket tennem ez ügyben. Tartani azért tartottam az átmeneteltől, mert féltem hogy nem fogunk tudni miről beszélgetni, Kriszta sem lesz közlékeny, vagy kedves... de jól sikerült. Beszélgettünk, jó kedvük volt, lányok közben játszottak. El is ment az idő, ott voltunk 2 órát és csak utána indultunk vissza Győrbe. 

Előtte még felugrottunk András bátyáékhoz is, ott pedig Gergőt köszöntöttük, mert neki meg névnapja volt 17-én. Vettünk neki pókemberes, vagy superman-es pizsit (nem emlékszem). Andrást is megköszöntötték bátyjáék, mert neki is névnapja lesz 30-án. Az ajándéka nagyon ötletes és egyben megható volt. Enikő nagypapája gyűjtötte régen az Ország-világ számait,  és azokat minden évben beköttette. András jelenleg tulajdonosa az 1979-es év összes számának bekötve! Én is nagyon örültem neki, ennek hatalmas eszmei értéke van!

Nem mellesleg, tőlem Bandym egy TAZ-os pizsamát kapott.... 

Farkaséhség

Nem tudom mi van velem, de 1 hete - ha nem több - folyamatosan ennék! Sajnos nemcsak "-nék", hanem eszem is. Legtöbbször édességet kívánok, de igazából folyton éhes vagyok. Valahogy sikerült kitágítanom a gyomromat valami észvesztő módon és most egyszerűen nincs jóllakottság érzetem. Csak azért hagyom abba az evést, mert félek, hogy pikk-pakk rám rakódik 5-6 kiló. Aztán ki tudja hogy állok, mert mérlegre nem álltam mostanában - most már meg nem is merek.... Bíztam benne, hogy ez csak pár napig fog tartani, aztán sikerül majd túljutnom rajta és tudok önuralmat gyakorolni, de nem megy. Csak nehogy visszajöjjenek a kilók. Tornászni meg sajna nincs kedvem. Elhagyott minden kitartásom. Szörnyű!!!

A 10. osztálytalálkozó

Szombaton megvolt a 10. osztálytalálkozónk. Judit végül nem ért haza időben, de szerencsére Henike meg felhívott, hogy nem akar ő sem egyedül menni, eljön értem. Nagyon boldog voltam! Egyedül nem akartam menni semmiképpen sem, meg így még elvitetnem sem kellett magam. Henikével bármikor ha találkozom, olyan mintha szinte napi szintem kapcsolatban lennénk. Semmi feszengés, mindenről tudunk rögtön beszélgetni. A suli felé a kocsiban megbeszéltük, hogy nem puszizkodunk mikor beérünk a terembe, köszönünk aztán ennyi. Persze az egészből nem lett semmi..... a fiúk kezdték, így már nem lehetett kihagyni senkit sem. Aztán persze ahogy gondoltam mindenkinek el kellett mesélni, hogy mi történt vele. Természetesen a Z betűmmel én maradtam a legvégére, és rohadtul izgultam. De komolyan! Szerintem vizsgákon sem izgultam így nagyon.... de miért? Vacsi előtt elmentünk Juditért Henikével, aztán úgy mentünk a Tiszti Klubba. A kaják nagyon finomak voltak és bőségesek!

Hát... beszélgetni nem sok mindenkivel beszélgettem, volt is olyan akinél ezt nagyon sajnáltam. Egyszerűen az idő is kevés volt, meg nem is vegyültünk. Azért Judittal és Henikével hoztuk a formánkat és végigröhögtük az egészet, mindig tudunk nosztalgiázni. Most még úgy érzem, hogy jó lenne újra találkozni, gyakrabban összejönni, de aztán majd úgyis halványul az érzés. Meg szerencsére azért ma már e-mailben, neten bárki felől lehet érdeklődni, a közösségi oldalakon képeket nézegetni. 

Azért szerencsére volt akikkel sikerült többet beszélgetnem, róluk nagyon jó volt hallani és jól esett az ő érdeklődésük is....

 

Az osztály

A 78.

Drága Mamikám!

Nagyon boldog születésnapot kívánok! Remélem még rengetegszer mondhatom ezt el neked! Szeretlek!

Becenevek

Ma, amikor az internetezők világában élünk, és az információcsere milliószorosára gyorsult, szinte pillanatok alatt válhatunk részeseivé különböző közösségeknek. Fórumok, chat- és közösségi oldalak, regisztrációt igénylő site-k. A személyes adatok megadásába, az adathalászatba most inkább nem is mennék bele, mert az egy külön posztot igényelne. 

Becenév... amikor kitöltesz egy ilyen regisztrációs űrlapot, a legtöbb esetben kérik, hogy add meg becenevedet. Szinte minden embernek van valamilyen beceneve, csak nem mindegyiket adjuk tudtára a nagyközönségnek.

Nekem is van pár becenevem, olyan becenevem, amit Andrásom használ, amin szólítgat. Fura, mert amikor azt mondja, hogy Dóri, akkor szinte meg is sértődök - annak ellenére, hogy szeretem a keresztnevemet. Olyankor tudom, hogy vagy "rosszat" csináltam, vagy nincs jó kedvében. A mamám jelezte anno felém így ha valamiért mérges volt rám, akkor mindig DórAAA voltam. Így is szép, ha így szokod meg.

Szóval nézzük, hogy milyen kreatív volt az elmúlt 6 évben az én párom:

Eleinte - amikor még szégyenlősebb voltam, és szinte vinnyogva nevettem - főleg mikor csikizett, akkor CSUBI voltam, vagy CSUBAKKA. Aki ismeri a Star Wars filmeket, az már gondolom be is azonosította a figurát. Neeeem, nem a külső megjelenésre gondolta. 

Aztán következett a MORCOGÓ, illetve MORCI amit a reggeli hangulataim aggattak rám. Na de ki az aki vigyorogva kell reggelente, amikor álmos????

Aztán voltam DORCY... ez olyannyira kedvelt forma volt, hogy András nővére már jó ideje így hív, sőt néha András anyukája is.

De akadnak azért még itt szépségek, amikhez nagyon történet sem adódik, ezek csak úgy kipattantak életemnek az agyából: PANCA, PANCÚR, HANCÚR PANCÚR, MANCA (ezt már csak egy betű választja el a kancától), ....és a legújabb, amit a napokban kaptam, és ez tényleg nagyon tetszik: CSUPOR, CSUPORKÁM!

Szeretem a beceneveket, mert szeretetet tükröznek. Kreativitásomat tükrözi - de nem a szeretetemet - hogy én Bandynak hívom Andrást. (Andrist sose mondtam neki, azt utálom). Egyszer kérdezte, hogy milyen becenevet adnék neki. Aztán néztem rá... gondolkoztam, távolba meredtem,.... megint ránéztem..... "Broki"??? Na ezen aztán 10 percig röhögtünk, meg persze én sem gondoltam komolyan, de nekem a Bogaramon és a Manómon kívül csak a Bandy áll a számra. Inkább adok puszit... azzal is ki tudom mutatni, hogy én nagyon is szeretem!