Ma délután Andrást meghívták az evezősök focizni az egyetem pályájára. Elkísértem én is, és vittem a fényképezőgépemet is. Bár gyönyörűen sütött nap, azért csalóka volt, mert a szél nagyon fújt és a levegő sem tudott még annyira felmelegedni. Először sétáltam egyet, lementem a folyópartra, gondoltam fotózgatok kicsit, de annyira fújt a szél, hogy nem sokáig volt maradásom. Rajtam kívül csak egy család volt a parton, ők a kacsákat etették.
Visszamentem inkább focit nézni. András jelzett a pályáról, hogy kattintgassak, de én eleinte nem mertem. Annyira szeretek embereket fotózni, csak van egy kis bibi - nem merek. Nagy nehezen rávettem magam és csináltam 1-2 fotót. Az objektív nem erre lett kitalálva, erre fogunk hamarosan majd egy teleobjektívet venni, de azért élveztem így is. Jól elnevetgéltem a fiúkon...
Már megint az önbizalom hiány.... Pedig, ha tudnád, hogy mennyire jó képek lettek! Én visítva röhögtem az első képen, mert annyi-féle oldalról meg lehet közelíteni :-) Én a helyedben felraknám valamilyen poénos, vicces oldalra, hogy találjanak ki hozzá szöveget! Én rögtön 5-öt gyártottam hozzá. Lehet nem ez volt a célod, nekem nagyon jó délutánt okoztál! A második kép pedig művészien JÓÓÓ!!!
VálaszTörlésLiz
Akkor te most a kacsáson nevettél? Na kíváncsi leszek milyen megközelítések jutottak az eszedbe! :)
VálaszTörlés